Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái

A magyar országalma

„Az úgynevezett aranyalma tetején duplakereszt létezik, közönséges sárgarézből készítve üres golyóbist képez, a melyről a régi aranyzás már tökéletesen le lévén kopva, ujólag valánk kénytelenek Müller aranyműves által galván módjára bearanyoztatni.

Ezen arany, vagyis birodalmi alma még sz. István idejében nem létezett és csakis később az Anjouházból való fejedelmek egyike készíthette, miután annak egyik oldalán egy háromszögletű pajzson liliomokkal díszített anjouféle czímer látható” – olvasható Ferenc József 1867-es koronázása alkalmával a koronaőrök által készített jegyzőkönyvben.

Az egykoron világ- vagy földtekének is hívott országalma mint királyi jelvény már a koronázási paláston is feltűnik István király bal kezében. Az ereklye használata pedig folyamatos lehetett a magyar királyság évszázadaiban. A most ismert országalma a kettős kereszttel a tetején először Imre király aranypecsétjén volt látható.

I.László magyar király portréja az országalmával

A XII. század végéig egyszerű kereszt lehetett a tetején, valószínűleg III. Béla idejétől használták a kettős kereszttel díszített szimbólumot. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, nincs bizonyíték arra, hogy az „aranyalma” fizikai valóságában létezett-e az Árpád-korban.) A tetején lévő kettős kereszt egyébként igen szokatlan európai társain.

A források mindig arany országalmát emlegetnek, a jelenleg az Országházban látható, kissé lapított, a kereszttel együtt 16 centiméter magas alma azonban csupán aranyozott ezüstből készült (bár a fent idézett forrás sárgarezet említ).

E tény, valamint az oldalán lévő négyszer vágott címerpajzs alapján néhány kutató arra következtetett, hogy csupán az eredeti alma jelzésszerű (talán ideiglenes) másolatáról van szó, amelyet Károly Róbert készíttetett. Ám az is elképzelhető, hogy az Anjouk egy korábbi országalmára tűzték ki a liliomokkal és Árpád-sávokkal díszített címert.

Az országalmákat már a római császárok is használták, ezt vették át a német-római uralkodók, majd a többi keresztény király. A középkorban a belsejébe olykor a jeruzsálemi Golgotáról hozott földet tettek, ezzel emlékeztetve arra, hogy egyszer még az uralkodó is porrá lesz.

1. A tudás fájának tiltott termése
2. A viszály gyümölcse
3. A magyar országalma
4. Céltábla a fiú fején
5. Hófehérke végzete
6. Newton múzsája
7. A város, amely sohasem alszik
8. +1 Steve Jobs almája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye