Az ókorban az európai kultúráktól sem álltak távol az emberáldozatok
0000. 0. 00:00 Múlt-kor
Korábban
És Rómában is…
Valójában a köztársasági Róma sem volt teljesen mentes a rituális gyilkosságoktól, engesztelő áldozatként egyidejűleg négy embert, két gallt és két görögöt temettek el élve a római Forum Boariumon. A kegyetlen rítusokat, amelyek miatt a későbbi nemzedékek szégyenkeztek, a háborús ellenségektől való félelem diktálta. Kr. e. 390-ben az Örök Városnak az észak-itáliai gallokkal kellett szembenéznie, Kr. e. 216-ban pedig Hannibál fenyegette a római kapukat a cannae-i csatát követően.
A kutatók szerint a nők és férfiak isteneknek köszönetként szánt élve eltemetése etruszk szokás volt, és Rómában kizárólag ezt a módszert alkalmazták, ezt Titus Livius is megerősítette, a négyszeres gyilkosságot „kevéssé rómaihoz méltó” cselekedetként írta le. De Livius önmagának is ellentmondott, amikor úgy pontosított, hogy a Kr. e. 216-ban megölt négy embert egy „sziklákkal körülvett, évek óta áldozatok vérével áztatott” helyen temették el. A római kegyetlen rítusok tehát egyáltalán nem mentek ritkaságszámba, és nem korlátozódtak kizárólag felnőttekre: amikor Hasdrubál, Hannibál testvére is Itália ellen indult az etruszk jósok tanácsára a rómaiak egy frosinonei gyermeket áldoztak fel: „Élve egy ládába helyezték, melyet a perem szélére vittek és a tengerbe hajítottak.”
Ezen szörnyűségeknek – legalábbis hivatalosan – Róma Kr. e. 97–96-ban vetett véget, amikor a szenátus úgy döntött, hogy minden kegyetlen mágikus és vallási szertartást betilt. „Mindazonáltal az emberáldozatokat, kivételes esetekben továbbra is gyakorolták a császárság végéig” – állítja Francesco Sini, a Sassari Egyetem római jogi szakértője. Valójában idősebb Plinius (aki a Kr. u. 1. században élt) megerősíti, hogy korában is lehetett látni az élve eltemetések rítusát.
Már csak azt kell megtudnunk, hogy a római istenek csak mások imitálása miatt vagy eredetüktől fogva voltak vérszomjasak. Néhány jel arra utal, hogy az utóbbi feltevés az igaz. Egy példa: az ókori Rómában május közepén ünnepelték a Lemuria nevű ünnepet, melynek során a Vesta-szüzek 27 szalmabábut (scirpeát) dobtak a Teverébe. Ennek a szertartásnak az eredete ismeretlen, de tekintve, hogy egykoron Teverét istenként tartották számon, úgy vélik, hogy a Lemuria egy antik ünnep fejlődésének eredménye lehetett, amely során élő scirpeákat dobtak a vízbe.
A latin áldozatokkal kapcsolatban az utóbbi időben napvilágot látott egy új bizonyíték Andrea Carandini, a La Sapienza Egyetem régésze és a kulturális javak legfelsőbb bizottságának elnöke vezetésével a Palatinuson (Róma legősibb részén) végzett ásatásokat követően. A ház alatt, melyben az ókori Vesták éltek, egy a Kr. e. 8. századból származó rétegben egy kislány és egy fiatal nő maradványaira bukkantak. A régész szerint emberáldozatról lehetett szó.
Ha valójában így történt, a Palatinuson történt felfedezés felforgató erővel bírhat: Róma, amely elítélte más vallások atrocitásait, „humanitárius okoknál fogva” leszámolt a gallokkal, kiirtotta Britannia erdőit és elpusztította Karthágót, saját alapjait mocskolhatta be vérrel, nem csak Romulus testvérgyilkosságával, hanem egy ártatlan kislány szörnyű, rituális kivégzésével is. A római anyafarkas tehát azt kockáztatja, hogy egy vérszomjas szörnyeteggé, a latin Quetzalcoatllá váljon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap