Az obszidián árulta el az aztékok gyengeségét

Szakemberek a mai Mexikó középső részén, a Mexikóvárostól 120 kilométerre található prekolumbián városállam, Tlaxcallan területén folytattak kutatást. Tlaxcallant a 13. század közepén alapították, ám 1500-ra már teljesen körülvette az egyre terjeszkedő Azték Birodalom. Az aztékok azonban soha nem tudták igájukba hajtani a várost, olyannyira nem, hogy Tlaxcallan még Hernán Cortésszel is szövetségre lépett, fontos szerepet játszva a terület (a későbbi Új-Spanyolország) spanyol meghódoltatásában.

Az amerikai és mexikói kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy Tlaxcallan honnan jutott obszidiánhoz Cortés és a spanyol konkvisztádorok érkezése előtt. A vulkáni üvegként is ismert obszidián egy kiömlési kőzet, amely a magmatikus tevékenység során keletkezik, amikor a savas és viszkózus forró láva hirtelen lehűl és megszilárdul. Az őskőkorszaktól kezdve különböző hétköznapi tárgyak - kések, nyilak - készítésére használták. Jelentőségéből később sem veszített, az ókorban agyműtétek során alkalmazták, de a dél-amerikai indiánok például talizmánként tekintettek rá.

A Tlaxcallan fennhatósága alatt álló területeken azonban nem volt olyan lelőhely, ahonnan obszidiánt szerezhettek volna, ami igencsak gondolkodóba ejtette a kutatókat. Mint kiderült, a városállam lakói El Paredónban jutottak obszidiánhoz, ez pedig azért furcsa, mert a lelőhely kívül esett az Azték Birodalom határain, ami érdekes kérdést vet fel: miért tűrte ezt a Tlaxcallannal közismerten ellenséges viszonyban álló, hatalma csúcsán álló birodalom?

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az aztékok azért nem léptek közbe, mert egyszerűen túl nagy erőfeszítés lett volna részükről. "Az obszidián ott és akkoriban egy széles körben elérhető, teljesen hétköznapi anyag volt, így valószínűleg nem érte meg, hogy az aztékok elvágják Tlaxcallan kereskedelmi útvonalait" - fejtette ki John Millhauser amerikai antropológus, a tanulmány társszerzője. A korábbi tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy az aztékok obszidiánkészletének 90 százaléka egy Pachuca nevű lelőhelyről származott, míg az új kutatás azt sugallja, hogy a Tlaxcallanban talált obszidánnak elenyésző része, csupán 14 százaléka érkezett onnan, a többit El Paredónból szerezték be.

A szakemberek a Tlaxcallanban előforduló összes leletet összegyűjtötték, majd nagy részüket röntgen fluoreszcencia spektroszkópiával vizsgálták, végül az eredményt összevetették a régióban található ismert obszidián lelőhelyekkel, hogy megnézzék, az adott vulkanikus üveg honnan származik. "Mindez az mutatja, hogy a geopolitika mennyire fontos szerepet játszott a régióban. Túlzó az a még ma is népszerű megállapítás, hogy Cortés érkezése előtt az Azték Birodalom egy mindenható állam lett volt - a régió politikai és kulturális értelemben is sokkal összetettebb volt ennél" - emelte ki Millhauser.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát