Az ipari forradalomig kellett várni, hogy Angkornál nagyobb város épüljön a Földön

Az indákkal benőtt metropolisz

A legenda szerint a délkelet-ázsiai Khmer Királyság jövőbeni fővárosa, Angkor helyén az első urának az egyik legfőbb hindu isten, Siva adta át a hatalom jelképét, a lingamot – egy kőből faragott falloszt, amely az isteni energiát, azaz magát Sivát jelképezi. A lingam tárolására minden isten-király köteles volt egy templomot építeni, amely halálát követően temetkezési helyéül szolgált.

Az egykor Délkelet-Ázsia nagy részét, a mai Laosz, Thaiföld és Dél-Vietnam egyes területeit, illetve a Mekong deltáját magában foglaló királyság történetét hagyományosan 802-től számítják: ekkor II. Dzsajavarman fejedelem (802–854) deklarálta, hogy felveszi a „Csakravartim” (a világ ura) címet, egyesíti a széttagolt khmer fejedelemségeket, kinyilvánítva az uralma alatt álló területek függetlenségét az északabbra fekvő Csenla királyságtól, amelynek a fejedelem elődei a hűbéresei voltak.

Angkor gazdagságának kulcsa a térségi kereskedelem ellenőrzése mellett a dzsungelirtás és folyóelterelés révén kialakított hatalmas víztározókra és a hozzájuk kapcsolódó öntözőrendszerekre épülő agrárrendszer hatékonyságában rejlett. I. Jasovarman (889–910) a régi főváros mellett Jasodharapura néven új fővárost alapított az angkori magterület középpontjává tett Bakheng-hegy körül.

Mosolygó kőarcok a Bajon nevű angkori szentély tornyain

A 12. században, II. Szúrjavarman uralkodása idején épült meg a hindu Visnu isten tiszteletére építtetett Angkorvat, a világ legnagyobb vallási épületegyüttese. A trónbitorló, saját nagybácsiját meggyilkoló uralkodó agresszív terjeszkedésbe kezdett, ugyanakkor békére törekedett hatalmas szomszédjával, Kínával. Angkor – jócskán megelőzve a maja Tikalt – kiterjedését tekintve a preindusztriális világ legnagyobb urbánus központja lett.

1432-ben a Kambodzsa legádázabb ellenségeinek számító sziámiak megtámadták Angkort, a város és a birodalom egyes részeit több hónapos ostrom után elfoglalták, a lakosságot megölték és az összes könyvtárat felgyújtották. A több tízezer kézirat elpusztulása a híres alexandriai könyvtár arabok általi megsemmisítéséhez fogható kulturális veszteség volt.

A Khmer Királyság már nem tudott felépülni e csapást követően. Az egykoron a hatalmas területű birodalom dicsőségét hirdető várost örökre elhagyták lakói: a fából készült épületek – beleértve a királyi palotákat – az enyészeté lettek, s csak a kőből épült templomok maradtak meg. Angkor összeomlásában sokak szerint jelentős szerepet játszott az is, hogy a lakosok a 13. században a hinduizmus helyett a buddhizmus passzív, befelé forduló théraváda irányzatát kezdték el követni.

A város romjaira a tizenhatodik század vége felé bukkantak rá portugál misszionáriusok, az elkészült feljegyzések azonban sohasem kerültek nyilvánosságra. A figyelem így csak 1864-ben irányult ismét Angkor felé, amikor Henri Mouhot francia utazó megjelentette a Sziámban, Kambodzsában és Laoszban tett utazásairól szóló könyvét. A világ újra felfedezte Angkort.

1. A város, amely soha nem szűnt meg
2. Az indákkal benőtt metropolisz
3. Angkorvat: a hinduizmus és a buddhizmus találkozása
4. Amikor az őslények és a papok még együtt éltek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén