Az autóknál a jövő technikája érdekelte jobban „Rakétás Fritzet”, az Opel-család különcét

Nem csak az autóké a világ

Ugyan az Opel név kötelez, a háromfős társulás céljai között nem elsősorban a föld, hanem az ég meghódítása szerepelt. Az 1920-as évek repülős forradalmának sikereiből – különös tekintettel Charles Lindbergh 1927-es New York-Párizs utazására – ők maguk sem szerettek volna kimaradni.

Az 1928-as évben elsőként Alexander Lippisch gépét, a „Lippisch Entét” (az Ente jelentése: kacsa) vásárolták meg, és ez év június 11-én felemelkedett az első rakétameghajtású repülő. A nem túl jó kialakítású, kenuszerű repülőgéptörzs persze hosszú távon nem felelt meg modellnek, a második repülés során a szárny is sérült, így a kényszerleszállás után új kísérleti „alanyt” kellett keresniük.

Erre alkalmasnak bizonyult a Julius Hatrytól megszerzett „Kakadu”, amely már egy jóval nagyobb és felszereltebb repülőgép volt. Az első út 1929. szeptember 30-án zajlott le, méghozzá sikeresen. Frankfurt am Main felett tette meg a távot a gép, így egy lépéssel újra közelebb kerülhettek az áhított célhoz: a levegő meghódításához.

Gyors kezdet – gyors befejezés

A próbálkozások ezen a ponton váratlanul megszakadtak. Erre az egyik kézenfekvő ok, hogy Fritz von Opel édesapja, Wilhelm, 1929-ben eladta a vállalati jogokat a General Motorsnak. Ezután minden tevékenység alapvetően egy üzletágra, a gépkocsigyártásra összpontosult. Ennek a döntésnek a pontos mozgatórugói homályosak, de a német politikai színtér változása ebben aktívan közrejátszhatott.

Életének hátralevő közel 40 évében Fritz már csak névlegesen volt része a nagy „Opel-családnak”, azonban a befektetésekből kapott éves járandóságnak köszönhetően rendkívül jómódúan élt Svájcban, ahol állampolgárságot szerzett és családot alapított – fia, Rikky von Opel Formula–1-es versenyző lett –, és nyugalomban élhette életét egészen 1971-es haláláig.

Az „Opel-korszak” ugyan rendkívül rövidre sikerült a rakétameghajtás történetében, azonban Fritz von Opel nélkül talán más irányt vett volna az űrkutatás, valamint bizonyos hadi technológiák fejlődése. Vagy akár a teljes 20. század.

1. A család
2. „Rakétás Fritz”
3. Nem csak az autóké a világ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése