Az 1945 utáni Európa legsúlyosabb konfliktusa volt a délszláv háború

A Jugoszláv Néphadsereg akna által működésképtelenné tett M-84 tankja. (Wikipédia / Peter Denton / CC BY-SA 2.0)

A szétesőben lévő Jugoszlávia legsúlyosabb válsága a szerbek, horvátok és bosnyákok lakta Bosznia-Hercegovinában alakult ki. A tagköztársaságban 1990-ben szabad választásokat rendeztek, de csak rövid életű koalíciós kormány jött létre. A szerbek képviselői 1991 októberében kivonultak a parlamentből, és 1992 elején kikiáltották saját államukat.

A köztársaságban nem sokkal a szerbek bojkottja mellett megrendezett népszavazáson elsöprő többség szavazott igennel a függetlenségre, amelyet 1992. március 3-án deklaráltak. A három népcsoport ellentétei kezelhetetlenné váltak, s nem sokkal később kitört Európa második világháború utáni legsúlyosabb fegyveres konfliktusa.

A katonai téren jelentős fölényben lévő szerbek 1992. április 6-án megkísérelték elfoglalni Szarajevót, majd blokád alá vonták a fővárost. A Belgrád támogatását élvező Radovan Karadžić boszniai szerb elnök és Ratko Mladić tábornok, a boszniai szerb haderő parancsnoka a szerbek lakta területek „Nagy-Szerbiához” csatolását akarták elérni.

Megkezdődtek a kegyetlen etnikai tisztogatások, a nem szerbeket elűzték, helyükre az ország többi részéből menekülni kényszerült szerbek érkeztek. Időközben a horvátok és a bosnyákok ellentétei is egyre súlyosabbá váltak, a horvátok saját államot kiáltottak ki. Az immár háromoldalú harcokban a fegyverszüneteket sorra megszegték, a nemzetközi közösség által kidolgozott béketerveket visszautasították.

1994 márciusában a bosnyákok és a horvátok megállapodást írtak alá a Bosznia-hercegovinai Föderáció létrehozásáról, hogy együtt vegyék fel a harcot a szerbekkel. Az egyre elkeseredettebb harcokban az ENSZ által védettnek nyilvánított, szerb területek által körülvett muszlim enklávékat a békefenntartók nem tudták megvédeni a szerb hadsereg támadásaitól. A szerbek 1995 júliusában Srebrenicában nyolcezer bosnyák civilt mészároltak le, majd augusztus 28-án 41 ember halálát okozó aknatámadást hajtottak végre az 1992 óta ostromgyűrűbe zárt Szarajevó piactere ellen.

A világszerte hatalmas felháborodást keltő vérengzések végül cselekvésre késztették a nemzetközi közösséget. Az ENSZ felhatalmazta a NATO-t, hogy hajtson végre légicsapásokat a Szarajevó és más védett övezetek elleni további szerb támadások megelőzése érdekében. Az 1995. augusztus 30-án kezdődött Deliberate Force (kb. Megfontolt Erő) hadműveletben a NATO légiereje, illetve szárazföldön az ENSZ békefenntartó-erők (UNPROFOR) katonái vettek részt. A szeptember 20-ig tartó légi hadjáratban 15 ország 5000 katonája vett részt, s 400 szövetséges harci gép bombázta a szerb hadállásokat Szarajevó, valamint Goražde, Tuzla és Banja Luka körzetében.

A 3515 légi bevetés során 1026 bombát dobtak le 338 szerb radarállomásra, harcálláspontra, lőszergyárra és raktárra, a célpontok több mint 80 százalékában súlyos károkat okozva. A szerbek légvédelmi állásai ellen a Tomahawk típusú cirkálórakétákat is bevetették. A szövetségesek csak az első napon szenvedtek el veszteséget, amikor a szerbek lelőttek egy francia Mirage 2000D harci gépet, személyzetét pedig foglyul ejtették. A mintegy 80 ezer fős szerb hadsereg 25-27 katonája esett el, és mintegy 30 boszniai szerb civil is életét vesztette. A komoly veszteségeket elszenvedő szerbek szeptember 20-án elfogadták az ENSZ feltételeit, és megkezdték nehézfegyvereik kivonását Szarajevó környékéről.

A NATO beavatkozása komoly szerepet játszott abban, hogy a szemben álló felek végül tárgyalóasztalhoz ültek. A megbeszélések 1995. november 12-én az amerikai Daytonban kezdődtek meg, a több mint százezer életet követelő háborút az 1995. december 14-én aláírt párizsi szerződés zárta le.

Ennek értelmében Bosznia-Hercegovina föderatív állammá alakult: a Bosznia-hercegovinai Föderáció az ország 51, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság 49 százalékát foglalta el. Az egyezmény megvalósulását az ENSZ ellenőrzése mellett 60 ezer fős NATO-erő biztosította, később az IFOR helyébe a kisebb létszámú SFOR lépett, majd ezt váltotta 2004-ben az Európai Unió békefenntartó kontingense (EUFOR-Althea), melynek mandátumát 2014-ben hosszabbították meg. A misszióban Magyarország mintegy 150 fővel vállalt szerepet.

Bosznia-Hercegovina két entitásának külön alkotmánya, vezetése és parlamentje van, emellett működik a szövetségi kormány és parlament. A balkáni államban sok mindent újjáépítettek, de még mindig számos helyen láthatóak a háború nyomai.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét