Aranyra születtek: feledhetetlen olimpiai bajnokaink sikertörténete

Gránáttól felemáskorlátig

Takács Károly már honvédtisztként a sportlövészet szerelmese lett. Egy 1938. szeptemberi hadgyakorlaton úgy látszott, kettétörik a karrierje, mert lövő kezét leszakította egy gránátrobbanás. A legnagyobb teljesítményére nem is az olimpián, hanem ekkor volt szüksége: nem adta fel, hanem megtanult bal kézzel lőni. Olyannyira, hogy 1939 áprilisában már magyar bajnok és világbajnok lett, mindössze hét hónappal balesete után.

A világháborúban honvédtisztként harcolt, majd visszatért a sporthoz. 1948-ban a londoni olimpián mindenkit ámulatba ejtő nyugodtságával, kötél idegzetével lett első 580 pontot szerezve, 25 méteres távon, ötalakos gyorspisztollyal. A meglepettséget csak növelte, hogy a díjátadón a bal kezét nyújtotta a gratuláció fogadására. Takács négy évvel később Helsinkiben megvédte címét – ekkor már annyira biztos volt sikerében, hogy a rádiónak adott győzelmi nyilatkozatát már előre megírta. Egy anekdota szerint budapesti felkészülése során körötte bámészkodókat kért meg, hogy lármázzanak, így edzve koncentrációját. A versenyeken ugyanis köztudott, hogy nem mindig a legalkalmasabb körülmények között játszanak a sportlövők.

Polyák Imre birkózónk már húsz évesen olimpikon lett. A számunkra oly kedves helsinki olimpián azonban szovjet sporttársa mögött „csak” az ezüstéremig jutott. 1956-ban Melbourne-ben a pehelysúlyú Polyák újra a győzelem kapujáig menetelt, ám utolsó meccsét gyanús körülmények között pontozta a skandináv többségű zsűri, így az aranyérem egy finné lett.

1960-ban már mindenki várta, hogy végre beérjen a kötöttfogású birkózásban Polyák győzelme. Rómában a döntőben egy török ellen küzdött, akit már többször megvert előtte világversenyen – ezúttal csak egy hajszálon múlt, de a török nyert, Polyák pedig harmadik olimpiai ezüstérmét vitte haza. Az 1964-es tokiói olimpiára már 32 évesen érkezett, ahol egy tíz évvel fiatalabb szovjet várt rá a döntőben. A grúz versenyző azonban nem bírta a nyomást, Polyáknak emberfeletti erőt adott a tudat, hogy ez az utolsó esélye az aranyéremre. Negyedik olimpiáján megvalósult az álma, végre olimpiai bajnok lett. Megérdemelten viselte később a Nemzet Sportolója címet.

Keleti Ágnes – jelenleg legidősebb olimpiai bajnokunk – tornászként vált halhatatlanná. Helsinkiben egyéni műszabadgyakorlata után került a dobogó tetejére, míg csapat összetettben és a kéziszercsapat tagjaként ezüst-, gerendán és felemáskorláton bronzérmet szerzett (utóbbi versenyszámban nyolc magyar – köztük a győztes, Korondi Margit – jutott a legjobb 17 közé).

A melbourne-i olimpián vált a torna koronázatlan királynőjévé – annak ellenére, hogy ott mutatkozott be a világ előtt a szovjet Larisza Latinyina is. Ő volt az, aki Michael Phelps pekingi menetelése előtt a világ legsikeresebb olimpikonja volt. Vele 1956-ban Keleti valóságos párharcot folytatott. Összetett egyéniben és csapatban is a második helyet szerezte meg az ukrán tornászlány mögött, felemáskorláton, műszabadgyakorlatban és a kéziszercsapat tagjaként azonban sikerült maga mögött hagynia Latinyinát és még gerendán is „besöpört” egy aranyérmet.

1956-ban szerzett négy aranyérmével ezzel Keleti Ágnes a legsikeresebb olimpikonunk az egy játékokon elért győzelmeket tekintve. 

1. A Dunában tanult meg úszni
2. A világ legjobb vívója
3. Gránáttól felemáskorlátig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók