Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Védelmi vonalak
A karantén kialakulásának közeli rokon velejárója volt az úgynevezett „cordon sanitaire” („tisztasági kordon”) megjelenése is. Ez egyfajta védelmi vonalat jelentett, gyakran fegyveres őrök által biztosítva, melynek célja a járvány távoltartása volt egy adott területtől.
Ennek egyik leggyakrabban emlegetett példája az angliai Derbyshire megyei Eyam falu önkéntes elszigetelődése egy 17. századi bubópestis-járvány idején.
A falun kívülről származó ellátmányt meghatározott határköveknél helyezték el, cserébe a falubeliek itt folyóvízzel vagy ecettel „fertőtlenített” pénzérméket hagytak. Végül a 350 lakos háromnegyede életét vesztette a járványban, amely azonban nem terjedt tovább a falunál.
Ennél is ambiciózusabb volt az a Mária Terézia által bevezetett, katonai erővel fenntartott „cordon sanitaire”, amely egészen 1871-ig érvényben maradt a Habsburg területek és a gyakori pestisjárványoktól szenvedő Oszmán Birodalom közös határán.
Ezen idő alatt, habár a török területeken számos alkalommal volt járvány, az egyszer sem terjedt át a határon.
E sikeres példák ellenére rendkívül nehéz akár a határzárok, akár a karanténintézkedések járványmegelőzési hatékonyságát értékelni. A történelem során ezek többségét a minden betegségért felelősnek tekintett „fertőző levegő” hibás elmélete ihlette.
Tény, hogy a „miazmaelmélet” néven is ismert régi közvélekedés a légi úton terjedő fertőzések továbbadásának gyakran állta útját, azonban a patkányok vagy a bolhák szerepével kapcsolatos ismeretek hiánya azt is jelenti, a karanténok sikere gyakran esetleges volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
