Aprólékosan megtervezett csapatmunkával ejtették el vacsorájukat a neandervölgyiek

Németországban, Neumark-Nord területén történelem előtti időkből fennmaradt állati maradványokon végeztek elemzést a szakértők. Két 120 ezer éves szarvascsonton találtak olyan sérüléseket, melyek azt bizonyítják, hogy a neandervölgyiek falándzsákat használtak az állatok levadászására.

Mikroszkopikus képek és ballisztikus kísérletek segítségével reprodukálták a hatást, melyet egy kis sebességen becsapódó falándzsa okozhatott olvasható a Nature Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányban.

„Ezek arra utalnak, hogy a neandervölgyi emberek nagyon közel mentek az állatokhoz, és nem dobták, hanem lökték a lándzsájukat, valószínűleg egy váll alatti szögből” - mondta Sabine Gaudzinski-Windheuser, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatója.

A vadászatnak ez a módja a szakértő szerint aprólékos tervezést, rejtőzködést és az egyes vadászok között szoros együttműködést igényelt. A neandervölgyi ember a mintegy 300 ezer évvel ezelőtti időszaktól kezdve élt Európában egészen 30 ezer évvel ezelőttig, amikor a modern emberi faj, a Homo sapiens vette át a helyét.

Sokáig úgy vélték a kutatók, hogy a neandervölgyiek nem voltak elég okosak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a modern emberrel, és hiányzott belőlük a szimbolikus kultúra, melyet egyedülállóan a modern embernek tulajdonít a tudomány.    

Az utóbbi időkben felfedezett leletek azonban rávilágítanak, hogy ez a faj jóval intelligensebb volt és nagyobb hozzáértéssel bírt az eddig feltételezettnél. Halottaikat rituális módon temették el, eszközöket készítettek és már legalább 64 ezer évvel ezelőtt állatokat ábrázoló freskókat készítettek barlangokban, mintegy 20 ezer évvel a Homo sapiens Európába való megérkezése előtt.

A hominidák - a korai emberi fajok - nagy valószínűséggel már több mint félmillió évvel ezelőtt is fegyverekkel vadásztak. Az eddig ismert legrégebbi, vadászathoz használt lándzsaszerű fegyverek 300-400 ezer évesek, ezekre Angliában és Németországban bukkantak. Fizikai bizonyítékát azonban egyelőre nem találták a kutatók annak, hogy használták is ezeket az eszközöket állatok kilövésére.

A szarvascsontokat már több mint 20 éve találták, de csak az új technológiák segítségével fejtették meg titkaikat: mely sérülések voltak halálosak, milyen fajta fegyvert használtak, a lándzsákat távolról hajították-e vagy közelről lökték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből