Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton

Fotó: Szilágyi Nóra/BTM

A régészet a valóságban a legkevésbé sem hasonlít Indiana Jones és Lara Croft kalandjaira, hiszen a legritkább esetben bukkannak aranykinccsel kitömött sírkamrákra. Pedig Budapesten évente több száz feltárás történik az építkezések miatt, ami egyrészt bőven ad munkát a régészeknek, másrészt viszont kevés lehetőségük van célzottan, tudományos szempontok szerint kutatni lelőhelyek után.

A szinte véletlenszerűen előkerült tárgyakból aztán mint mozaikszemekből próbálnak összefüggéseket találni, tudományos elméleteket gyártani.

Különösen nehéz dolguk van akkor, amikor olyan történeti korokat vizsgálnak, amelyekből semmilyen írott forrás nincs. A Budapesti Történeti Múzeum legújabb állandó kiállítása, az Eltűnt idők nyomában – Gyűjtögetőktől a honfoglalókig Budapest földjén pont ezzel az időszakkal foglalkozik.

Különös belegondolni, hogy a mai főváros területén már 350 ezer éve is éltek elődeink, és olyan állatok poroszkálhattak a Nagykörút helyén, mint a gyapjas orrszarvú, a barlangi oroszlán vagy az őstulok.

Az első emberi telepekre utaló pattintott kőeszközöket a budai Várhegy barlangjaiban találták. Az utánuk következő népcsoportok szintén kedvelték ezt a területet, amely gazdag volt fában, vizekben, hőforrásokban, a domborzati viszonyoknak köszönhetően pedig védett volt a szélsőséges időjárástól.

A városiasodás első jeleit a kelták mutatták, akik az őskor végén, a késő vaskorban hoztak létre telepet a Gellért-hegyen. Uralmuknak aztán a Római Birodalom vetett véget, Pannonia provincia létrejöttével visszaszorultak.

Ennek határát a Duna jelölte ki, természetes védvonalként a be-betörő, hódító népek ellen. Róma hanyatlásával aztán szarmaták, hunok, germánok, avarok, majd a magyarok váltották egymást a területen, és mind hátrahagyták kultúrájuk nyomait.

A mostani kiállításon a kurátorok ezekből az emlékekből válogatták ki azt a több mint ötszáz tárgyat, amelyek az őskortól egészen a honfoglalásig mutatják be a Budapest területén élők mindennapjait, szokásait, hitvilágukat.

Györgyei Szabó Magdolna teljes cikke a Kultúra.hu oldalán olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága