Amikor egy tornádó mentette meg Washingtont
2018. október 15. 18:09 Múlt-kor
„Amikor a britek megérkeztek, sok bort ittak és egy nagy vacsorát csaptak, amelyet én készítettem az elnök és a kormány számára” – mesélte évekkel később az akkor 15 éves Paul Jennings, Madison elnök személyes rabszolgája, mi történt 1814. augusztus 24-én a Fehér Házban. Miután a betörő britek elfogyasztották az említett étket, több washingtoni középülettel együtt a Fehér Házat is felgyújtották, mielőtt távoztak volna egy hirtelen lecsapó tornádó miatt.
Korábban
Európa évek óta Napóleonra koncentrált, a britek figyelmét a győzelmet győzelemre halmozó francia császár kötötte le. 1812-ben – alig harminc évvel a függetlenségi háborút követően – az amerikaiak úgy vélték, eljött az idejük: megtámadták a brit gyarmati uralom alatt álló Kanadát. Több érv is szólt a háború mellett: a franciák ellen bevezetett blokádot Amerika gazdasága is súlyosan megsínylette, James Madison elnöknek továbbá az sem tetszett, hogy a feltartóztatott hajóik legénységét a britek kényszerrel besorozták saját kötelékükbe.
A nagyszabású amerikai álmoknak megfelelően Kanada és a spanyol uralom alatt álló Florida is érett gyümölcsként pottyant volna az ölükbe, valamint az atlanti partok és a Karib-tenger kereskedelme is amerikai ellenőrzés alá került volna. Csupán egy valamivel nem számolt az amerikai vezetés, mikor 1812 júniusában hadat üzent az Egyesült Királyságnak: se ütőképes hadserege, se valamirevaló flottája nem volt.
Az inváziós terv hamar kútba esett: míg a Kanada elleni szárazföldi támadás tragikomikus jeleneteket szült, tengeren hatalmas meglepetésre három győzelmet is arattak, igaz csupán egy az egy elleni hajócsaták során. Ennek következményeként a britek átcsoportosították erőiket, és még az eddiginél is pusztítóbb gazdasági blokádot vezettek be az USA ellen. Az eredménye az lett, hogy 1814 végére gyakorlatilag csődbe ment Washington.
Az amerikaiaknak az 1812-es támadást követő két évben már inkább védekezésre, valamint a brit kalóztámadásokra kellett összpontosítaniuk. A britek ugyanakkor nem tudtak északról behatolni, inkább rablótámadásokat indítottak az óceán felől.
1814 augusztusában négyezer fős brit sereg szállt partra a Patuxent folyó közelében, majd Washington ellen vonult – valószínűleg megtorlásként a felső-kanadai Port Dover amerikai feldúlása miatt. Miután Sir George Cockburn ellentengernagy vezetésével a bladensburgi csatában (Maryland állam) legyőzték a William Winder tábornok vezette maroknyi amerikai sereget és a milíciát, megszállták a fiatal fővárost.
A Capitolium (a korabeli utazók szerint az egyetlen szemrevaló épület Washingtonban) felgyújtása után több kormányzati épületet is felégettek, miután elérkeztek a Fehér Házhoz (akkoriban még elnöki kúriának nevezték). Az elnök a csata után elmenekült a városból (a mindössze 18 mérföldre lévő Brookeville-ig szaladt), a First Lady, Dolly Madison azonban még otthonukban maradt, és igyekezett minél több értéktárgyat megmenteni. Többek között sikerült kimentenie Gilbert Stuart George Washingtonról készült portréját, mielőtt ő maga is elmenekült a helyszínről.
Miután a britek megebédeltek, a Fehér Házat (pontosabban tehát az elődjét) is felgyújtották. A megszállás mindössze 26 órán át tartott, ugyanis egy hirtelen jött hurrikán, valamint a nyomában érkező tornádó elkergette a betolakodókat, és eloltotta a britek által gyújtott tüzeket. Becslések szerint a borzalmas időjárás több brit életét követelte, mint ahányan elhunytak az egy nappal korábbi csata során. A Washington városán átszáguldó tornádó olyan erős volt, hogy a beszámolók szerint két brit ágyút is felkapott és magával sodort. (A térségben egyébként ritkák a tornádók, az amerikai fővárosban ezen kívül mindössze hét másikat jegyeztek fel összesen.)
Az augusztus 27-én visszatérő Madison elnök a kongresszusi képviselők határozott tiltása ellenére úgy döntött, ugyanazon a helyen építi újjá a Fehér Házat, amelyből csupán a külső falak maradtak meg. A legenda (és egyben tévhit) szerint ma azért fehér színű ez az épület, mert 1814 után ily módon próbálták meg elfedni a tűz okozta nyomokat a falakon.
Az Egyesült Államok végül nem bírta a gazdasági nyomást, így kénytelen volt békét kötnie a britekkel 1814 karácsonyán. A genti békeszerződésben visszaálltak a háború előtti állapotok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
