Amikor egy sértődés miatt rabolták el az angol királyt

A császár hűbérese

A ravasz Richárd elismerte, hogy a keresztes hadjárat során meggondolatlanul cselekedett, és a császár lábához vetette magát. Ettől a legenda szerint VI. Henrik mellett több fejedelem is meghatódott. A császár végül elállt a pertől, de továbbra is fogságban tartotta az angol uralkodót. Előbb Trifels várába vitette, ahol több napon keresztül láncra verve tartotta, majd Hagenauba szállíttatta. Richárd számára rendkívül lassan csordogáltak a hónapok, miközben szabadon engedéséről folytak a tárgyalások.

Ausztriai Lipót és a császár hat héten át alkudoztak a királyért kért váltságdíjról, és végül 100 ezer márkában állapodtak meg. A király levélben adott számot édesanyjának, Eleonórának aktuális helyzetéről, a hatalmas váltságdíj előteremtése érdekében pedig számos angliai hatalmasságoknak írt üzenetet. A horribilis összeg kifizetése érdekében a templomok arany- és ezüstkelyheit beolvasztották, és különadót vetettek ki a keresztes hadjáratok költségei miatt egyébként is rendesen megsarcolt népre. Még a szerzetesrendek is fizettek, igaz ők – szokványos vagyontárgyaik nem lévén – gyapjúban rótták le a váltságdíj rájuk eső felét.

Végül császári hivatalnokok utaztak Londonba, hogy lemérjék, majd hazaszállíttassák a Szent Pál-székesegyházban felhalmozott pénzösszeget. Mivel mindent rendben találtak, VI. Henrik értesítette Richárd édesanyját: fiát szabadon engedi. Aquitániai Eleonóra azonban már korábban Németországba utazott Richárdhoz, és itt nézte végig, ahogyan fiát a császár 1194. február 4-én elengedi fogságából. Az immár ismét szabad király elfogadta, hogy Anglia a Német-római Birodalom hűbérbirtoka lesz, és még a királyi jelvényeket is átadta Henriknek. Március 13-án kötött ki az angol partoknál.

Richárd még a börtönben értesült róla, hogy fogva tartását kihasználva öccse, Földnélküli János fellázadt Angliában, korábbi szövetségese, Fülöp Ágost pedig betört Richárd normandiai birtokaira. Bár öccsével végül sikerült elsimítania konfliktusát, a francia uralkodóval nem tudott megegyezésre jutni. Richárd rövid angliai kitérő után visszatért francia birtokaira, amelyek megvédéséért élete végéig harcolt Fülöp Ágosttal szemben. 1199-es hadjárata során a chalus-i vár ostrománál egy eltévedt nyílvessző megsebesítette. A seb nem volt halálos, de elfertőződött, és a király az ütközet után pár nappal, április 6-án, meghalt. Sírja Franciaországban, a Fontevraud apátságban található, szívét – végrendelete értelmében – a roueni katedrális őrzi.

1. Álruha és hajótörés
2. A bosszúszomjas herceg
3. A császár hűbérese

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?