Amikor a kamera történelmet ír – így befolyásolták a filmek a 20. századot
2018. július 5. 15:34 Gueth Ádám
Számos olyan filmet ismerünk, mely történelmi témát dolgoz fel. Kevésbé ismeretesek viszont azok az alkotások, melyeknek elkészülte és bemutatása valamilyen módon magára a történelemre is hatást gyakorolt.
Korábban
A film médiuma elsősorban azért képes történelemformáló erővé válni, mert nagy tömegekhez eljutva, a nézők legelemibb érzelmeit célozza meg és juttat el feléjük valamilyen tartalmat vagy üzenetet. Lenin a legfontosabb és a legtámogatandóbb művészeti ágazatnak tartotta a filmet, melyet elsősorban a szocialista propaganda szolgálatába kívánt állítani. A film történelemformáló ereje viszont túlnőtt a puszta propagandavetítéseken, társadalmi és politikai jelenséggé vált és nézők tömegeit inspirálta dicső vagy éppen szégyenteljes tettekre.
Birth of a Nation (1915)
D. W. Griffith opusza óriási hatást gyakorolt a filmművészetre különleges vágástechnikái, tömegjelenetei és fényképezésmódja miatt. A Birth of a Nation (Egy nemzet születése) azonban elsősorban rendkívül megosztó és gyűlöletkeltő üzenetével hívta fel magára a figyelmet. A film (mely Thomas Dixon The Clansman című művén alapszik) meglehetősen rasszista módon ábrázolta az afro-amerikaiakat és hősnek állította be a Ku-Klux-Klan fehér leples „lovagjait”. A film újra a figyelem középpontjába állította az 1868-ban betiltott Klant, mely jórészt Griffith mozijának sikerén felbuzdulva szerveződött újjá. A KKK a '20-as évekre már egy közel 4 millió tagot számláló szervezetté vált, veszélyt jelentve mindenkire, aki nem tartozott az amerikai fehér-protestáns közösséghez. A mai ismert Klan ruházatát és szimbólumrendszerét is Griffith terjesztette el. A filmet még a Fehér Házban is levetítették, ahol Woodrow Wilson elnök is örömmel tekintette meg. 2016-ban szintén ezzel a címmel jelent meg Nate Parker filmje, mely a Nat Turner-féle felkelést mutatta be, így próbálva meg „tisztára mosni” az 1915-ben lejáratott címet.
Taxisofőr (1976)
Martin Scorsese vérgőzös darabja, mely egy Vietnamból hazatért veterán „hőssé válását” tárja elénk, már rögtön bemutatásakor hatalmas botrányt kavart, de arra talán még a rendezőzseni sem számított, hogy filmje milyen extrém hatásokat vált ki bizonyos nézőkből.
1981-ben egy bizonyos John W. Hinckley a film női szereplőjének, Jodie Fosternek akart tetszelegni levelekkel és versekkel árasztva el őt, de a színésznő elutasította a közeledést. Hinckley lőtéren képezte magát arra, hogy bevonuljon a történelem lapjaira, majd merényletet követett el Ronald Reagan amerikai elnök ellen, így próbálva meg elnyerni Foster kegyeit (természetesen a viszonzás elmaradt). Bár Reagan túlélte a merényletet, a figyelem mégis a merénylőre irányult, akinek egyik kedvenc filmje éppen a Taxisofőr volt.
Érdekesség, hogy magát a Taxisofőrt egy korábbi merénylet inspirálta, amit George Wallace kormányzó ellen követtek el 1972-ben. Bár a Taxisofőr ily módon történelemformáló alkotássá vált, valószínűbb hogy a merénylő mentális állapota nagyobb szerepet játszott, mint Scorsese sokkoló mozija, ami csak az utolsó löketet adta egy eleve kóros elmének.
Az interjú (2014)
Valószínűleg sokan kívánták/kívánják már az észak-koreai zsarnokdinasztia végét, de ennek nyíltan hangot is adni merész tett. Az interjú című filmben egy talkshow vezetője és annak producere interjút kíván készíteni Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, ám a CIA egy plusz megbízatást is ad nekik, végezniük kell az őrült zsarnokkal.
A film elkészültét a sztálinista ország sem hagyta szó nélkül, és fenyegetéseket, majd hackertámadásokat intéztek a Sony, valamint a film bemutatását vállaló filmszínházak ellen. A legtöbb amerikai mozi a szinte háborús hangulat miatt nem is vállalta a film bemutatását, ráadásul a film fogadtatása sem volt túlságosan pozitív. Ennek ellenére a bemutatás elhalasztása miatti tiltakozásul a legnépszerűbb filmes portálon az IMDB-n Az interjú több tízezer szavazattal kerek 10 ponton állt.
JFK-A nyitott dosszié (1991)
Oliver Stone nem tartozik azon rendezők közé, akinek a szomszédba kéne mennie egy megosztó témáért. Az egykori vietnámi háborús veterán 1991-ben a Kennedy-gyilkosságról készített merész filmet. Bár az alkotás meggyőzőnek látszó bizonyítékokat vonultat fel a magányosan gyilkoló Lee Harvey Oswald mítosza ellen, Stone moziját sok történész illette kemény kritikával. A filmet övező botrány nyomán viszont idősebb George Bush akkori amerikai elnök egy törvényt iktatott be az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékok gyűjtése és kezelése végett. Az egyik ilyen a híressé vált Zapruder-film volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
