Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
Társadalmi feszültségek
Az efféle gondolkodás következményei sehol sem mutathatók ki jobban, mint az ekkor brit fennhatóság alatt álló Indiában.
Mivel a gyarmatosítók már régen eldöntötték, hogy az egész szubkontinens alapjában véve híján van bármiféle higiéniának, ezért nem is tartották érdemesnek a helyiek számára egészségügyi rendszer kialakítását.
A spanyolnátha a becslések szerint akár 18 millió indai életét is követelhette, ami a világon a legnagyobb számú emberi veszteséget jelentette.
A britek nemtörődömsége azonban visszaütött: az influenza terjedésére adott erőtlen válasz olaj volt a brit uralommal szembeni elégedetlenség tüzére, és nagy mértékben megerősítette a függetlenségpárti mozgalmat.
A feszültség tetőpontját az úgynevezett Rowlatt-törvény 1919-es hatályba lépése jelentette, amely meghosszabbította a háború alatt bevezetett statáriumot a gyarmaton.
A törvényre békés tiltakozásokkal válaszolt a lakosság, április 13-án azonban brit csapatok Amritszár városában belelőttek a fegyvertelen tömegbe, több száz ember halálát okozva, és tovább erősítve a függetlenségi mozgalmat.
A spanyolnátha máshol is nagyfokú belső feszültséghez és lázadásokhoz vezetett: 1918 őszén a világ számos országában – köztük Magyarországon is – sztrájkok és a társadalmi egyenlőségért tartott tüntetések zajlottak.
A széteső Osztrák-Magyar Monarchián és a válságba került Németországon kívül Oroszországban is nagy, erőszakos átalakulás ment végbe 1917-1918 folyamán, azonban még a rendezett, a háborúban semleges Svájc is csupán hajszál híján kerülte el a polgárháborút 1918 novemberében, miután baloldali csoportok a kormányt és a hadsereg vezetését tették felelőssé a pusztításért, amelyet a járvány a katonák körében végzett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
