2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aki elhozta Párizst Budapestre – A Holzer Szalon tündöklése és bukása

2022. április 2. 12:50 Szatmári Judit

Jó kis társaság

A Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarába 1905-ben választották be először Holzert. Itt többek között a szakmai oktatás – például tanoncnevelés, vidéki vándortanfolyamok, konfekciósok továbbképzése, 1911-ben a Technológiai Múzeum által szervezett színvonalas mestertanfolyamok megmentése – kérdéseivel foglakozott. Elérte a divatszalonok szempontjából igen jelentős lóversenyek szezonjának meghosszabbítását, hogy „a Király-díj minél később futtassék le, s ezzel az előkelő divathölgyek az egész tavaszi szezont Budapesten töltsék, úgyhogy a nyári divat is még Budapesten legyen bemutatható” – emelte ki jelentőségét az általa alapított Nőiruhakészítők Országos Szövetségének lapja, a Magyar Divatipar. Ezenkívül az első világháború idején sürgette, hogy a kisiparosok bedolgozóként részt vehessenek a hadseregszállításokban – például a fegyházak ellenében –, és ennek érdekében két szabókongresszust is szervezett.

Az őszirózsás forradalom alatt szembehelyezkedett az ágazat tervezett korlátozásával, és szintén bátran képviselte a munkaadói érdekeket a proletárdiktatúra idején, amiért elfogták. A börtönben történtekről írott beszámolóját 1920-ban az említett szakfolyóirat folytatásokban közölte. Eszerint letartóztatására 1919. húsvét vasárnapjának éjszakáján került sor, teherautón többekkel együtt a Markó utcai börtönbe szállították. Végül, ahogy a Tanácsköztársaság 133 napja a végéhez közeledett, mindenkit elengedtek, különösebb atrocitás nem érte. Utólag Holzer ironikusan még azt is megjegyezte, hogy jó társaság ekkor kizárólag a börtönben volt, itt viszont valóban „elsőrangú úriemberek” – gyárosok, ismert politikusok – találkoztak.

Az exkluzív szalonok zártsága, ami a vevőkör izolálásában, az alacsonyabb társadalmi rétegektől való elzárkózásban, illetve a szalon ruháinak, új, párizsi modelljeinek minél tovább való titokban tartásában jelentkezett, az első világháború után fokozatosan gyengült egész Európában. Magyarországon részint a háború és az azt követő forradalmak, részint pedig az ország nagy részének elvesztése miatt a korábban szinte korlátlan forrásokkal rendelkező, és helyzetének reprezentálása céljából ezt az öltözködésre is szívesen fordító kiváltságos, szűk elitnek mind anyagi ereje, mind száma lecsökkent.

A kiváló hazai üzletember ezekben a nehéz és inflációval sújtott években is különleges megoldást választott a párizsi divat naprakész követésére és terjesztésére: drága, eredeti ruhamodellek vásárlása helyett egy titokzatos fiatal francia hölgyet szerződtetett, aki magával hozta hazája legfrissebb divatújdonságait, és akinek feladatául immár új, pesti modellek tervezését is szánták. Holzer lépését nemcsak a „párizsi” mint hívószó reklámértéke támasztotta alá, de az is, hogy nemigen akadt megfelelő magyar jelölt erre a pozícióra, akinek mindaz a művészi és szabászati tudása meglett volna, amely az addig megszokott, francia színvonalú ruhatervezéshez kellett. A Holzer új direktrisze korábban bevált a világhírű Paquin-nél, az Avenue des Champs Élysées-n működő Maison Madelaine Madelaine-nél, és végül a Callot Sœurs cégnél.

Merész és bizonyára költséges megoldása nagy sikerrel járt. A Színházi Élet a következőképpen számolt be egyik divatbemutatójáról 1922-ben: „Páris ontja ragyogó és felejthetetlen divatkreációit, de milyen kevés kreáció ér el a messzi Pestre. […] Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a pesti divatművészet nem áll Európában egyikén az első helyeknek, de igen kevés Pesten az olyan divatház vagy olyan szalon, amelynek alkotásai egytől-egyig a párisi ízlés jegyében születtek, s az onnan kikerülő modellek mindig nyugati, előkelő kultúrát jelentenek.”

Ezeket a ruhákat az említett párizsi hölgy tervezte. A beszámoló értékéből levon Holzernek a lappal ápolt rendszeres és jó kapcsolata: az ott megjelenő számos hirdetése és több olyan, szinte reklámnak is beillő „irányított” cikk, melyben őt kérdezték a legújabb divatról, újdonságokról. A jelenség és a törekvés azonban nyilvánvaló: a drágán és nehezen elérhető külföldiek helyett saját modelleket tervezni, amelyeknek színvonala és divatossága ugyanakkor a párizsiakéval ér fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Családi divat a korzón, 1909Az üzlet részletesen bemutatta saját működésétAutokróm felvételen is jól mutattak„Kitűnő tisztelettel” kiállított számlaAz extravagancia diadala
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár