„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”: Elena Ceauşescu

A nemzet (gyűlölt) anyja

Elena „szakmai” ambíciói ekkor már jelentősen befolyásolták férjének gazdaságfejlesztési terveit. 1970-től 1980-ig Elena a több száz fősre duzzadó és korszerű berendezésekkel ellátott Vegyipari Kutatóintézet élén állt, és vezérigazgatójaként elérte, hogy a korábban jelentéktelen vegyipar fejlesztésére jelentős összegeket fordítsanak. 1972-től a kutatási-fejlesztési rendszert felügyelő Tudományos és Technológiai Tanács végrehajtó bizottságának lett a tagja, 1980-tól pedig e testületnek az elnöke.

1974-ben már a Román Akadémia rendes tagjává is választották, és több világegyetem doktori címet adományozott az országa „legkiválóbb” tudósának. Nem túlzás azt állítani, hogy a román tudományos világot máig meghatározó botrányok és plágiumügyek abban a közegben gyökereznek, amelyben a szinte analfabéta Elena Ceauşescu akadémikussá válhatott.

A kölcsönös szívességek és a rokoni kapcsolatok meghatározó szerephez jutottak – természetesen a minőség és a szakszerűség rovására – a tudománnyal foglalkozók előmenetelében.

Ezzel párhuzamosan Elena egyre markánsabban foglalt teret a román közéletben mint főállású politikus. Már nem a korábbi anyai szerepben, hanem a Román Szocialista Köztársaság first ladyjeként. Nőideálja ekkor Mao Ce-tung felesége, Csiang Csing volt, akivel 1971-ben ismerkedett meg Pekingben.

Valódi politikai emelkedése és befolyása 1973-ban kezdődött, amikor beválasztották az RKP Politikai Bizottságába. Az 1974-es Argentínába tett elnöki látogatás alkalmat adott Elenának, hogy megismerje Evita Perón emlékét. Az ő sziporkázó személyisége és legendája lenyűgözte (és feltehetően irigységgel töltötte el) Románia – idegen nyelveket nem beszélő, a mély paraszti világból érkező és ezért gátlásait még őrző – első asszonyát.

Akire az RKP XI. kongresszusa után már rábízták a belső harcok szempontjából kulcsfontosságú káderügyek felügyeletét is, 1979-től pedig már a teljes párt- és államapparátus kinevezési folyamatát ellenőrizhette. A korábban sem ismeretlen nepotizmus tovább burjánzott.

Az általános terrorhangulat sérthetetlenné tette Elena Ceauşescut, aki láthatóan élvezte szinte korlátlan hatalmát. Ekkor bontakozott ki az elnöki pár (és nem kizárólag a formális hatalmat birtokló Nicolae) személyi kultusza, amely az utolsó évtizedben szürreális mértékűvé vált.

1. „Itthon szólíts nyugodtan apukámnak!”
2. Akadémikusság plagizációval
3. A nemzet (gyűlölt) anyja
4. Székely koszton felnőtt diktátorgyermekek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős