A világ legveszélyesebb hivatala – merényletek amerikai elnökök ellen

A Ronald Reagan elleni merényletet követő zűrzavar 1981. március 30-án

A gyilkos színész, aki a merénylet közben is játszott

John Wilkes Booth mint gyakorló színész pontosan ismerte azt a darabot, amelyet a washingtoni Ford Színházban játszottak 1865. április 15-én. Miután az elnök őrzésére kirendelt John Frederick Parker a darab közben elhagyta őrhelyét, és békésen iszogatott egy közeli kocsmában, Both a páholy előterébe lépett, kivárta a legviccesebb részt, hogy a kacagástól ne hallatszódjon a pisztolylövés, majd Abraham Lincolnhoz osonva hátulról fejbe lőtte az elnököt.

A szintén a páholyban tartózkodó Henry Rathbone megpróbálta megakadályozni, hogy a merénylő távozzon, de Booth kést rántott és az alkarján megsebesítette a katonát. A merénylő a páholyról a színpadra ugrott, ám rosszul érkezett. A lába ugyan megsérült, de a fájdalom ellenére még szorult bele annyi színészi véna, hogy jelenetet rendezzen. A szerencsétlen landolás után ugyanis ezt kiáltotta: „Sic semper tyrannis”, vagyis: így járnak a zsarnokok. Boothnak sikerült elmenekülnie, de nem jutott messzire, április 26-án egy virginiai farm pajtájában rajtaütöttek és mivel nem adta meg magát, lelőtték.

Abraham Lincoln volt az első amerikai elnök, aki merénylet áldozatává vált. Booth ellenezte a Lincoln által véghezvitt rabszolga-felszabadítást, ezért végzett az Egyesült Államok 16. elnökével.

Akit a merénylője helyett az orvosai öltek meg

A következő áldozat James A. Garfield elnök volt, akinek 1881. július 2-án teljesedett be végzete. Éppen vakációra indult, de a nyugalmas pihenése kínokkal teli gyötrelemmé változott. Charles J. Guiteau ugyanis 1881. július 2-án rálőtt a washingtoni pályaudvaron várakozó elnökre.

Guiteau elkötelezett republikánusként az elnököt támogatta és miután Garfieldet megválasztották, úgy gondolta, sikerrel megpályázhatja a párizsi konzuli tisztséget. Reményeiben azonban csalódnia kellett, nem kapta meg az állást. Az ügyvéd Guiteau nem tudott napirendre térni a hálátlanság felett, dühe az elnök elleni merénylet formájában öltött testet.

Az egyik lövedék Garfield karját súrolta, a másik viszont a hátába fúródott, ez utóbbit a doktorok sehogy sem találták. Az elnököt kezelő orvosok nem álltak a helyzet magaslatán és nem éppen higiénikusan jártak el a kezelések során. Garfield testében az elkövetkező több mint két hónapban nem kevesebb, mint 16 orvos turkált gyakran puszta kézzel, és a doktor urak, mivel nem sokat tudtak a kórokozókról, nem tartották fontosnak az alapos kézmosást.

A tanácstalan orvosok még Graham Bellt, a telefon feltalálóját is bevetették. Bell saját készítésű fémdetektora azonban kudarcot vallott. Garfield végül vérmérgezésben, szörnyű kínok közt hagyta el az árnyékvilágot 1881. szeptember 19-én. Merénylőjét, bár mentálisan beszámíthatatlan volt, halálra ítélték és kivégezték.

1. A gyilkos színész, aki a merénylet közben is játszott
2. Ismét nem a golyó ölt
3. Truman nem volt a Fehér Házban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona