A világ legrégebbi tűjét nem a Homo sapiens készítette
2016. augusztus 25. 16:09
Orosz kutatók a szibériai Gyenyiszova-barlangban egy hét centiméter hosszú, legalább 50 ezer éves, csontból készült tűt találtak. Úgy vélik, a nemrég azonosított gyenyiszovai ősember, az emberi faj egyik legközelebbi rokona használhatta.
Korábban
Az éves nyári régészeti feltárás során ismét a – sokak szerint az – ember eredetének titkait őrző, szibériai Altaj-hegységbe látogattak az orosz régészek, akik egy ma is használható tűt találtak a Gyenyiszova-barlangban. A Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet igazgatója, Mihail Szunkov szerint „ez a régészeti idény legegyedibb lelete, mondhatni szenzációs”, írta a The Siberian Times.
A csontból készült tű az egyik legértékesebb bizonyíték arra nézve, hogy az emberi faj egyik távoli rokona, a gyenyiszovai ember jóval ügyesebb és kifinomultabb volt, mint azt korábban gondolták a régészek. A csonttű mintegy tízezer évvel előzi meg a szintén ügyesen megmunkált, kloritból készült, csiszolt ékszereket, amelyek szintén ezen emberszabású faj tehetségét dicsérik.
Érdekesség, hogy a tű egy viszonylag nagy méretű, ám máig azonosítatlan madár csontjából készült. „A tű hét centiméter hosszú, a vastagsága pedig 6 milliméter. Ez a leghosszabb, amelyet a környéken találtunk, és a legősibb a világon” – fejtette ki Maxim Kozslikiny, az ásatás vezetője. Hozzátette: korábban is találtak már a helyszínen tűket, ám azok jóval fiatalabbak voltak. A csonttű önmagában átírja a történelmet, ugyanis az eddigi legrégebbi tű „mindössze” 40 ezer éves volt.
2008-ban a barlangban egy 41 ezer évvel ezelőtt élt, fiatalon elhunyt nő ujjcsont-töredékét fedezték fel a barlangban. Az elemzés megmutatta, hogy genetikailag sem a sapiensek, sem a neandervölgyiek közé nem sorolható. 2010-ben pedig egy évtizeddel korábban, szintén ezen a helyszínen megtalált fogazatot elemezve kiderült, hogy minden bizonnyal egy új emberszabásúra bukkantak, amelyet a barlang után gyenyiszovai embernek neveztek el.
A barlangban talált leletek alapján a kőmenedék mintegy 282 ezer év óta lakott, a gyenyiszovai ember pedig 170 ezer évvel ezelőtt jelent meg először a barlangban. 2008-ban egy karkötőt is felfedeztek, amelyet szintén ők készíthettek, mégpedig olyan precizitással, mintha egy modern fúróval dolgoztak volna. A gondosan csiszolt ékszert minden bizonnyal egy bőrszíjjal erősítették a csuklóra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.