A vadnyugat horrorfilmbe illő mészárosa, John Joel Glanton

Glanton belevág a „skalpbizniszbe”

Az 1830-as években Mexikó északi tartományai, Sonora, Chihuahua és Coahuila lakossága folyamatosan az apacs betörésektől rettegett. Az indiánok lerohanták a farmereket és kirabolták őket, de brutálisan léptek fel az őket megtámadó és a földjeikre behatoló spanyol, később mexikói haderővel szemben is.

1835-ben aztán végleg  betelt a pohár: Sonora kormányzója, Manuel Escalante y Arvizu egy bombasztikusnak vélt ötlettel állt elő. Sonora minden apacs skalpért nagyjából 100 dollárnak megfelelő értékű 100 pezót kínált.

A jól harcoló és remekül lovagló apacsokat ugyanis a kormányzó kis létszámú hadereje egyszerűen nem tudta féken tartani, ezért a lemészárlásuk mellett döntött. Hamarosan Chihuahua és Coahuila is csatlakozott az emberbarátnak egyáltalán nem mondható véres kezdeményezéshez beárazva a férfi, női és gyermek fejbőrök értékét.

1848-ban befejeződött a háború Mexikó és az Egyesült Államok között, Glanton pedig munka nélkül maradt. A következő évben otthagyta feleségét és fiát, hogy egy csapat kalandvágyó aranyásót Kaliforniából Mexikóba vezessen, de a vállalkozás kudarcba fulladt. Glanton ekkor úgy gondolta, hogy erőszakos természetéből adódó harcias készségeit és háborús tapasztalatait kihasználva skalpvadásznak áll.

Bár több mint tíz éve meghirdették, a skalpbiznisz csak ekkortájt kezdett beindulni igazán, így a vadnyugat ördöge a legjobbkor vágott bele a „vállalkozásába”. A Glantonról elnevezett banda tagja volt Samuel Chamberlain, az Unió hadseregének későbbi tábornoka is, aki papírra vetette a Glanton-banditák hétköznapjait.

1849-ben a mexikói kormányzók több ezer dollár fizettek ki a skalpolóknak, akik igazán jó évet zárhattak, ugyanis egy apacs harcos skalpja olykor akár 1000 dollárt is érhetett.

A banda átfésülte a Sonora-sivatagot, kisebb apacs táborokat keresve, amelyek lakóit könnyebben lemészárolhatták. A lélektelen vadászat jéghideg pragmatizmussal párosult, a skalpvadászok ugyanis sokszor a „könnyű bevételt” kínáló védtelen nőkre és gyermekekre utaztak.

A korábban harcias apacsok a kíméletlen vadászat ellenére sem roppantak össze. A harcosaik csapatokba szerveződve elkezdték becserkészni a skalpgyűjtőket, meglehetősen rontva ezzel a véres üzlet profitabilitását.

1. Texas igazi szörnyetege
2. Glanton belevág a „skalpbizniszbe”
3. Glanton Mexikóban folytatta a skalpgyűjtést

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?