A turkológia és a hungarológia aktualitásáról tartottak konferenciát

Turkológia Magyarországon, Hungarológia Törökországban konferencia résztvevői (fotó: Fazekas Csanád / Múlt-kor)

A konferencia Dr. Mahmut Çevik, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség elnökhelyettesének nyitóbeszédével kezdődött, amelyben hangsúlyozta, hogy céljuk a török-magyar kapcsolatok erősítése és az új kutatások folytatása.

Prof. Dr. Bartus Dávid, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja is megosztotta gondolatait a közönséggel. „Minden nyelv egy külön világ” – így jellemezte a nyelvek sokszínűségét, külön kitérve arra, hogy az ELTE hallgatói között töretlen népszerűségnek örvend a turkológia.

A nyitóbeszédek sorát Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet zárta. Hangsúlyozta, hogy közös múltunk megóvása fontos a közös jövőnk építésének érdekében. A Török–Magyar Kulturális Évad kapcsán megjegyezte, hogy nyolc különböző városban, számos helyszínen szerveznek kulturális programokat.

Az első szekciót Prof. Dr. Vásáry István nyitotta meg. Beszédében áttekintette a magyar-török történelem évszázadait, és kiemelte, hogy a turkológiai és hungarológiai tanulmányok kölcsönösen hatottak egymásra. Ezt követően Prof. Dr. Naciye Güngörmüş mutatta be Rásonyi László meghatározó szerepét az Ankarai Hungarológiai Intézet létrehozásában és fejlesztésében. A szekciót Dr. Péri Benedek értekezése zárta, melyben ismertette, hogy a magyar kutatók hogyan járultak hozzá a csagatáj irodalom felfedezéséhez.

A második szekcióban Dr. Kempf Béla a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének rövid történetét tárta a nagyközönség elé. Előadásából kiderült, hogy a múlt században még egy párbaj is lezajlott a tanszék alapítása miatt.

Dr. Sipos János előadása (fotó: Fazekas Csanád / Múlt-kor)

Fazekas Csanád/ Múlt-kor

Doç. Dr. Erdal Çoban beszédében Halasi-Kun Tibor és Eckmann János munkásságára hívta fel a figyelmet az ankarai hungarológiában. Prof. Dr. Csáki Éva a magyar turkológusokról osztotta meg gondolatait a közönséggel. Közülük Vámbéry Ármin szerepét tartotta kiemelkedőnek a hazai kutatásokban.

Az utolsó szekciót Dr. Sipos János zenekutató értekezése nyitotta, melyben a magyar és a török népek népzenei hasonlóságaira és párhuzamaira hívta fel a figyelmet. Dr. Bartha Júlia előadásában egy kevésbé ismert törökországi magyar expedíció részleteivel ismertette meg a jelenlévőket. A Lénárd Jenő vezette felfedezőút egyik fontos eredménye az első Törökországról készült etnikai térkép megszületése volt. Bár a térkép csak az ország Fekete-tengerre eső partvidékét ábrázolta, így is komoly eredménynek számított.

A konferencia Prof. Dr. Sevgi Can Yağcı Aksel beszédével zárult, melyben kiemelte, hogy a Hungarológiai Tanszék új képzésekkel, hallgatói műhelyekkel és hungarológus hallgatói közösség építésével erősíti az Ankarai Egyetemet. A tanszékvezető szerint a kilencven éves tanszék továbbra is népszerű a török hallgatók körében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát