A tragikus sorsú színésznő, akinek filmjeit uralkodói rendelettel tiltották be

Grace Kelly egy dúsgazdag gyáriparos (és nem mellesleg olimpiai bajnok evezős) legkisebb lányaként született 1929. november 12-én Philadelphiában, nevének megfelelően valóban a báj és a kecsesség megtestesítője volt. Szülei legnagyobb megdöbbenésére a középiskola után közölte: színésznő akar lenni. A mesterséget New Yorkban tanulta ki, közben – mivel otthonról pénzt nem kapott – modellként tartotta el magát.

1951-ben szerződött Hollywoodba, ahol karrierje üstökösként ívelt felfelé: két évvel később már Oscar-díjra jelölték és Alfred Hitchcock egyik kedvenc színésznője lett. A borzongatás nagymestere benne találta meg azt a tökéletes szőke nőt, akit mindaddig hiába keresett, és olyan filmjeiben osztott rá főszerepet, mint a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak és a Fogjunk tolvajt!. Mivel Grace Kelly dekoratív külseje mellett emberábrázoló tehetségével is kitűnt, válogathatott az ajánlatokban.

[galeria_kep_19055]

A legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat 1954-ben kapta meg A vidéki lány című moziban nyújtott alakításáért; az alkoholista énekesnő szerepére a Paramount stúdiónak "kölcsönözte" ki az MGM egy gyermeket váró kolléganője helyére. A filmakadémia voksolásán az Oscar-díjak addigi történetének legszorosabb eredménye született, Kelly alig hat szavazattal kapott többet, mint a Csillag születik című filmben remeklő Judy Garland.

Karrierje 1956-ban ért váratlan véget: Molnár Ferenc A hattyú című darabjának filmváltozatát forgatta a francia Riviérán, amikor egymásba szerettek III. Rainier monacói herceggel. A filmsztár Amerikába hazatérve még elvállalta a Felső tízezer című film főszerepét, majd felbontotta szerződését és Európában kezdett új életet. Döntését sokan értetlenkedve fogadták, egy producer például azt kérdezte, ugyan miféle az a királyság, amely még egy filmstúdiónál is kisebb területen fekszik.

Az 1956. április 18-án tartott esküvő igazi médiaesemény is volt: a menyegzői ruha a legpazarabb és legdrágább volt, amit az MGM stúdió történetében terveztek, a csipkedíszt pedig egy múzeumból kölcsönözték. A hatszáz vendég részvételével zajlott szertartásról az MGM stúdió dokumentumfilmet készített, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek. (A monacóiak az új hercegnőnek csak ezt a filmjét láthatták, a többit uralkodói rendelettel tiltotta be Rainier herceg.)

Grace Kelly méltó társa lett férjének, pedig nem volt könnyű dolga: meg kellett tanulnia franciául és el kellett sajátítania az udvari etikettet. Elegáns volt és elbűvölő, gondosan nevelte három gyermekét, a pletykalapok sem tudtak rosszat írni róla.

Az 1956-os forradalom után sokat tett a magyar menekültekért, ezért az osztrák kormánytól magas kitüntetést kapott. Karrierjét teljesen feladta, csak 1964-ben ingott meg, amikor Hitchcock felajánlotta neki a Marnie filmszerepét. Végül a közhangulat nyomására mégis nemet mondott, mert alattvalói nem szerették volna, ha hercegnőjük tolvajt játszik és Sean Conneryvel flörtöl, még ha csak a filmvásznon is.

[galeria_kep_19057]

Grace Kelly 1982. szeptember 13-án kisebbik lányával, az akkor tizenhét éves Stephanie-val autóval tartott nyaralójukból hazafelé, amikor elvesztette uralmát a jármű felett, amely a korlátot áttörve a mélybe zuhant. A legenda szerint a baleset azon a helyen történt, ahol a Fogjunk tolvajt! című film piknikjelenete játszódott, de ezt a monacói hercegi család mindig is cáfolta. A balesetben Stephanie csak könnyebb sérüléseket szenvedett, anyja azonban másnap belehalt sérüléseibe. Az első hírek fékhibáról szóltak, utóbb azonban kiderült, hogy a hercegné vezetés közben kapott agyvérzést.

Rainier herceg soha nem házasodott újra, a trónon fia, Albert herceg követte. Grace Kelly legendája tovább él, 1993-ban ő lett az első filmsztár, akinek képe a monacói és az amerikai posta összefogásában bélyegen is megjelent. Mivel az amerikai törvények tiltják külföldi államfők ábrázolását postabélyegen, a monacói változatot Grace hercegné, a tengerentúlit egyszerűen csak Grace Kelly felirattal adták ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról