2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pürrhoszi győzelem volt Berlin elfoglalása

2015. május 2. 11:21

Hetven éve, 1945. május 2-án adták meg magukat a náci Harmadik Birodalom fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek. Ez volt a második világháború utolsó nagy európai csatája, egy héttel később a földrészen elhallgattak a fegyverek.

A szovjet csapatok 1945 januárjában indított támadásukkal néhány hét alatt egész Lengyelországot elfoglalták, a Georgij Zsukov marsall vezette 1., a Konsztantyin Rokosszovszkij marsall vezette 2. Belorusz Front és az Ivan Konyev marsall vezette 1. Ukrán Front csak február elején, az Odera-Neisse-vonalon állt meg. A csapatok itt feltöltötték készleteiket, és felkészültek az utolsó nagy, Berlin irányában indított offenzívára. A szovjet vezető, Sztálin attól tartott (alaptalanul), hogy az Elbát április közepén elérő angolszász szövetségesek a korábbi egyezséget megszegve mégis megkísérlik a német főváros bevételét. A minél gyorsabb siker érdekében ezért a hadművelet vezetését megosztotta a keletről előrenyomuló Zsukov és a délről támadó Konyev között, "versenyeztetve" a két régi vetélytársat.

A Vörös Hadsereg április 15-én a történelem egyik legnagyobb tüzérségi előkészítése során egymilliónál több lövedéket lőtt ki a németek állásaira. Másnap 2,5 millió katona, 41 600 löveg és aknavető, 6250 harckocsi és 7500 repülőgép lendült támadásba. Velük mintegy 320 ezer német katona állt szemben, de magát Berlint felfegyverzett népfelkelők is védték, a tizenévesektől az aggastyánokig. A kétségbeesetten küzdő németeket óriási véráldozatokkal egyre hátrább szorító Vörös Hadsereg április 25-re körbezárta a birodalmi fővárost, az ellenállás ekkor már csak egy 16 kilométer hosszú és 2,5 kilométer széles területre korlátozódott. Adolf Hitler nem hagyta el az ostromlott Berlint, amelyet parancsa szerint a végsőkig kellett védeni, a Führer a kancellária alatt épült bunkerében töltötte utolsó heteit.

A könyörtelen városi harcban a sztálingrádi csata tapasztalataiból okult szovjet rohamcsapatok előbb módszeresen szétlőtték az épületeket, majd gyalogosrohammal tisztították meg azokat. Mind a támadók, mind a védők félelmetes elszántsággal küzdöttek, a veszteségek mindkét oldalon szélsőségesen magasak voltak. A német felmentési kísérletek sorra csődöt mondtak, ezután április 26-án megindult a végső támadás a városközpont ellen. A belső kerületeket félmillió szovjet katona vette körül, a támadást előkészítő zárótüzet leadó ágyúk olyan sűrűn álltak, hogy szinte összeért a kerekük. A legsúlyosabb harcok a kancellária, a Birodalmi Gyűlés, a Reichstag épülete és az állatkert környékén zajlottak, a csata füstje háromszáz méter magasan gomolygott a város fölött. A szovjet katonák április 30-án tűzték ki a Reichstag épületére a sarlós-kalapácsos vörös lobogót. Néhány órával később Hitler, nem látva kiutat, öngyilkos lett bunkerében, politikai végrendeletében Karl Dönitz flottatengernagyra ruházta át az államfői hatalmat.

A bunkerben rekedt, Hitler által birodalmi kancellárnak kinevezett Joseph Goebbels "békeajánlatát" a szovjetek elutasították, csak a feltétel nélküli megadást tekintették tárgyalási alapnak. A harcok május 1-jén újrakezdődtek, ezután a hat gyermekével végző Goebbels és felesége is öngyilkosságot követett el. A "Berlin-erőd" védelmét irányító Helmuth Weidling tábornok reménytelen helyzetét belátva május 2-án hajnalban rádión tűzszünetet kért, majd 8 óra 23 perckor Zsukov marsall főhadiszállásán megadta magát.

A szovjet ágyúk délután 3 órakor hallgattak el, a városra az egykori visszaemlékezések szerint "fülsüketítő csönd" ereszkedett. A győzelemért a szovjetek borzalmas árat fizettek. Az ostrom alatt 80 ezer katonájuk halt meg vagy tűnt el, a sebesültek száma meghaladta a 200 ezret, a veszteség a személyi állomány több mint tíz százalékára rúgott. A német oldalon mintegy 125 ezren haltak meg, 200 ezernél többen sebesültek meg (a civil áldozatok pontos száma nem ismert), Berlin jelentős részét a harcok során szinte földig rombolták.

A második világháború Európában egy héttel később ért véget: Németország képviselői 1945. május 7-én Reimsben, május 8-án pedig Berlinben is aláírták a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt, amely május 9-én 0 órakor lépett hatályba. A hadtörténészek többségének véleménye szerint az európai háború ténylegesen csak a német Közép Hadseregcsoport 1945. május 12-i csehországi fegyverletételével ért véget, Jugoszláviában pedig május 14-én tették le a fegyvert az ott harcoló német csapatok.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár