A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből

2018. február 16. 18:06

Korábban

A király fia, „ahogyan azt ő hiszi és mondja”

II. Lajos alig 20 éves volt, amikor a mohácsi csatából való menekülés során életét vesztette. A fiatal királynak a Habsburg Máriával kötött rövid házassága alatt nem született gyermeke, így a magyar koronáért évtizedes vetélkedés kezdődött a Lajos nővérét feleségül vevő I. Ferdinánd és Szapolyai János között.

Bár törvényes örököse nem volt, II. Lajos mégsem gyermektelenül halt meg. A pozsonyi kamara számadáskönyveiből kiderül, hogy a Habsburg udvar évtizedeken keresztül életjáradékban részesített egy bizonyos Wass (vagy más említéseknél Lanthos) Jánost. I. Ferdinánd egy 1552-es adománylevele szerint ez a János „ahogyan azt ő hiszi és mondja” Lajos király természetes fia volt.

A magát hercegnek nevező és a kortársai által elmebetegnek tartott királyi fattyú édesanyja a Lajos születése után gyermekágyi lázban meghalt magyar királyné, Candale-i Anna egyik komornája, bizonyos Wass Angelitha volt. II. Ulászló elhunyt felesége személyzetéből alakította ki kiskorú gyermekei udvartartását, így kerülhetett Angelitha a cseperedő trónörökös mellé. Valószínűsíthető, hogy eme jóval idősebb asszonnyal volt a fiatal király első szexuális kapcsolata is, és így született 1521-ben János nevű fia.

Wass János haláláig Pozsonyban élt, és a Habsburg rokonaitól kapott támogatás minden bizonnyal kényelmes életvitelt tett számára lehetővé. Időnként feltűnő „Lanthos” elnevezése arra enged következtetni, hogy zenész és énekes volt. Bár sosem törvényesítették, így a Jagelló nevet nem viselhette, Wass János gondoskodott az egykor Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is uraló dinasztia vérvonalának továbbéléséről, ugyanis feljegyzések szerint 1580 után bekövetkezett halála idején népes családot hagyott maga után, az egyik lányának például húsz gyermeke született.