A reneszánsz legnagyobb botránya - ki ölte meg valójában Lorenzo de’ Medicit?
2015. július 24. 17:37
Korábban
A világ legnagyobb befolyással bíró embere
Miután bebizonyosodott, hogy Cosimo és társai nem voltak bűnösök, meg kellett találni, hogy ki volt Lorenzino halálának valódi megrendelője. A levéltárakban fellelhető dokumentumok alapján az feltételezhető, hogy az 1537-es gyilkosság megbosszulásában leginkább az akkori világ legbefolyásosabb embere, V. Károly Habsburg császár lehetett érdekelt. Az uralkodó, aki arról volt nevezetes, hogy „birodalmában sosem tért nyugovóra a Nap”, a német területek mellett Spanyolország, Flandria, Itália egy része és az amerikai gyarmatok felett is hatalommal bírt. A Habsburg uralkodó haragja több mint érthető, ha figyelembe vesszük, hogy törvénytelen lánya, Habsburg Margit Alessandro herceg felesége volt, és mindenki közül őt viselte meg leginkább férje elvesztése. Alessandro a császár nyílt politikai támogatását élvezte, és hozzájárult ahhoz, hogy megszilárdítsa hatalmát Itáliában. Így ha valaki a herceget bántotta, az V. Károlynak szánt harci felhívással volt egyenértékű.
Ha néhány bizonyíték a Habsburg uralkodóhoz is vezet, sokkal több kell ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítható legyen: V. Károly felelős a mindig is a Mediciekhez kötött gyilkosságért. A detektívregény megoldását Spanyolországban az V. Károly által alapított Archivo General de Simancasban kell keresni, amely még ma is eredeti helyén működik, Valladolidtól néhány kilométerre. Ezen a helyen fellelhetők azok a levelek, amelyeket az uralkodó itáliai embereivel, többek között Juan Hurtado De Mendozával, velencei nagykövetével váltott. Alaposam megvizsgálva a poros iratokat egyértelműnek tűnik, hogyan hozott V. Károly a „kis” zsarnok ellen Alessandro herceg megölése után rögtön intézkedéseket, melyek az elkövetett bűn súlyosságával arányban álltak.
1541. október 21-én V. Károly egy olyan levelet küldött velencei követének, amely minden kétséget kizár: „Már tudja az okát és értelmét, amiért elégedetlenek vagyunk Lorenzo de’ Medicivel, és ami miatt a súlyos bűn, melyet elkövetett, nem maradhat megtorlás nélkül. Mivel általában abban a városban rejtőzik, kutassa fel, és ha lehet, titokban ölje meg.” A halálos ítéletet nem lehetett megfellebbezni, a nagykövet igyekezett lelkiismeretesen megvizsgálni a gyilkossághoz kapcsolódó minden felmerülő kérdést. Az uralkodó végső megerősítése egy 1544. január 11-i levélben érkezett, amelyben nyíltan Lorenzino de’ Medicire utalva felszólította a nagykövetet, hogy titokban, a lehető leghalkabban hajtsa végre az akciót. A mit sem sejtő „toszkán Brútusz” sorsa ezzel megpecsételődött.
Egy hónappal az utolsó levelet követően, 1548. február 26-án Lorenzinót halálos szúrások érték Velencében. A bűncselekmény végrehajtása után az elkövetők nem véletlenül V. Károly követénél leltek menedékre − aki az egész művelet végrehajtása alatt közvetlenül tartotta a kapcsolatot a császárral. Maga a diplomata szervezte meg a két bérgyilkos szökését Pisába, ahonnan egyik embere Cosimóhoz kísérte őket a jutalom átvételére, aki mit sem sejtett a történtekről. Firenze hercege tehát kifizette a hatóságok által megállapított vérdíjat (amelyet bárkinek odaítéltek volna, aki beteljesíti a bosszút), de nem ő szervezte meg a velencei merényletet, ahogy azt mindezidáig hitték.
A levéltári dokumentumok tehát egy teljesen másik igazságot fedtek fel a történelem e sötét epizódjával kapcsolatban, és majdnem fél évezred távlatából alkalmunk nyílt arra, hogy leleplezzük a brutális gyilkosság valódi felelősét: Lorenzo de’ Medici megöletését Alessandro herceg halálának megbosszulása érdekében V. Károly rendelte el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap