Spanyolország ellentmondásos XX. századot tudhat maga mögött, jelentős részét, csaknem negyven évet Francisco Franco vezetése alatt. A diktátor csillaga a második világháborút megelőző véres polgárháborúban emelkedett a magasba, s ebben az időszakban végig mellette állt a felesége, Carmen Polo, aki idővel nagyon komoly befolyásra tett szert.

María del Carmen Polo y Martínez-Valdés 1900-ban született Oviedóban, középosztálybeli családban. A szüleinek rajta kívül még négy gyermeke volt. Édesanyja Carmen 14 éves korában meghalt, így a legkisebb testvérének, Zitának a gondozása részben őrá maradt. Emellett az ovideói orsolyita apácákhoz, majd a szaléziakhoz járt iskolába. Carmen Polo itt ismerkedett meg Francisco Franco alezredessel. Először egy templomi búcsún találkoztak, ahol bemutatták őket egymásnak, és a későbbi visszaemlékezéseik alapján első látásra egymásba szerettek. Carmen Polo akkor 17, Franco pedig 24 éves volt, és elkezdett leveleket írni a lánynak. Ám azokat az apácák elfogták, és átadták Carmen apjának, aki nem volt elragadtatva attól, hogy a gyermeke ilyen fiatalon felkeltette egy katona figyelmét, és azzal érvelt, hogy ha összeházasodnak, bármikor özveggyé válhat. Ebben az időben zajlottak a Rif-háborúk Marokkóban, amelyekben a spanyol hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, tehát az atyai figyelmeztetés korántsem volt légből kapott.

Az apa azonban, látva lánya elkötelezettségét, elfogadta választottját, pedig az eljegyzésük után Francónak azonnal sietnie kellett a marokkói hadszíntérre, hogy megszervezze a Spanyol Légiót. Mikor hónapokkal később visszatért, a tervezett esküvőt is el kellett halasztani, mert a harcokban meghalt a légió egyik parancsnoka, ezért visszautazott Marokkóba. A ceremóniát végül 1923. októberében tartották meg Oviedóban, ami jeles társadalmi eseménnyé vált. Részt vett rajta Asztúria katonai parancsnoka, aki a királyt képviselte a vőlegény tanújaként.

Hadifeleség

Franco visszatért Afrikába, ahol 1926-ban tábornokká nevezték ki harminchárom évesen, ezzel pedig egész Európában a legfiatalabb ilyen rangú katonának számított. Két évvel később az újonnan alapított Zaragozai Katonai Akadémia igazgatója lett, s ezt a posztját 1931-ig megtartotta. Ugyanakkor ezekben az években szolgált Melillában, Madridban és a Baleár-szigeteken, Carmen pedig mindenhova követte a férjét. Az asszony, későbbi elmondása szerint, igyekezett mindegyik otthonukat megszokni, és azok kidíszítésével foglalta el magát. Egyetlen gyermekük, Carmen Ovideóban látta meg a napvilágot 1926-ban.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavasz számában olvasható.