A Nobel-díjra is esélyes volt a turáni átok ellen küzdő magyar író
2023. szeptember 22. 20:20 MTI
160 éve, 1863. szeptember 22-én született Herczeg Ferenc író, újságíró, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, „a művelt szórakoztatás mestere”. Publicisztikájának vezérgondolata a nemzeti széthúzás, a „turáni átok” elleni harc volt, maga a kifejezés is tőle származik.
Herczeg Ferenc 1939-ben (Fortepan / Fortepan)
Korábban
Jómódú bánáti sváb család sarjaként született a Temes megyei Versecen. Apja, aki patikus, majd a település polgármestere volt, nem beszélt magyarul, de fiát magyar gimnáziumba íratta. Herczeg Temesvárott, majd a szegedi piaristáknál tanult, s már diákévei alatt hetilapot indított, amelyet maga írt, illusztrált és terjesztett.
A budapesti egyetemen 1881-84 közt jogot hallgatott, később Temesváron, majd Budapesten volt ügyvédjelölt, s élte a bálozó, kártyázó aranyifjak életét. 1887-ben egy halálos kimenetelű párbaja miatt négy hónapot töltött a váci fegyházban, itt írta meg a Fenn és lenn című regényét, amely megnyerte a Singer és Wolfner kiadó Egyetemes Regénytárának pályadíját.
Herczeg, aki 1891-től a Budapesti Hírlap munkatársa volt, ironikus és érzelmes novelláival szerzett országos népszerűséget. 1894-ben alapította meg a középosztály igényeit megcélzó Új Idők című irodalmi folyóiratot, amelyet egészen 1944-ig szerkesztett. 1891-ben a Petőfi Társaság, 1893-ban a Kisfaludy Társaság, 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Politikai karrierje 1896-ban kezdődött, amikor a verseci választókerületben képviselővé választották, és 1918-ig foglalt helyet a képviselőházban. Barátja és rendíthetetlen híve volt Tisza Istvánnak, 1911-ben együtt indították el a Magyar Figyelő című radikális jobboldali folyóiratot, amely erősen támadta a polgári radikálisokat és a szocialistákat. A Tanácsköztársaság idején nézetei miatt rövid ideig fogságban volt, 1919 után szerepet vállalt az irredenta, revíziós mozgalmakban, a Revíziós Liga elnöke, a felsőház tagja volt.
A harmincas évek közepétől fokozatosan visszavonult a politikától. Egy ideig rokonszenvezett az olasz fasizmussal, ám a német nácizmussal mindig szemben állt, Horthyt és környezetét igyekezett a háborúból való kimaradásra, majd a kilépésre bírni. Publicisztikájának vezérgondolata a nemzeti széthúzás, a „turáni átok” elleni harc volt, maga a kifejezés is tőle származik. 1945 után visszavonultan élt, írásai nem jelenhettek meg, 1949-ben törölték az Írószövetség és az MTA tagjai közül. 1954. február 24-én Budapesten halt meg.
Herczeg Ferencet a századforduló és a második világháború előtti korszak nemzeti klasszikusának, az ország írófejedelmének tartották, három alkalommal a Nobel-díjra is felterjesztették Az élet kapuja című regényéért, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott.
Fordulatos meseszövésű, találóan jellemzett alakokat felvonultató regényei és elbeszélései a dzsentrivilágban játszódó könnyed darabok (A Gyurkovics leányok, A Gyurkovics fiúk). Történelmi regényeiben a magyar múlt egy-egy sorsfordulóját jelenítette meg. Közülük az 1848-as forradalom idején játszódó Hét svábot tartják a legjobbnak, a Bakócz Tamás esztergomi érsekről szóló Az élet kapuja fő eszméje a magyarság magányossága. Rákócziról is írt regényt Pro libertate! címmel.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg.
Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig. A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
