A nézőtér hangos nevetése közben érte a gyilkos golyó Abraham Lincolnt 

A Ford Theatre és a nézői

Tették mindezt azért is, mert közben Booth a megbeszéltek szerint végrehajtotta a tervét. Igaz, csak félig, Ulysses Grant ugyanis nem volt a páholyban, mégpedig azért, mert a felesége nem ápolt jó viszonyt a first ladyvel. Így az elnök helyettük Henry Rathbone-t, egy katonatisztet és a feleségét, Clara Harrist hívta meg.

Booth pontosan ismerte a darabot, amit játszottak, az Our American Cousint, amelyben ő maga is többször fellépett. A szerencse is a kezére játszott: az elnök őrzésére kirendelt John Frederick Parker a darab közben elment inni a közeli kocsmába.

Booth ismerte a színdarabot, így pontosan tudta, mikor fognak nevetni a nézők, és akkor lőtt

Az őr távozása után Booth a páholy előterébe lépett, kivárta, amikor a legviccesebb rész következik, hogy a kacagástól ne hallatszódjon a színházban a lövés, s hátulról fejbe lőtte Lincolnt.

A páholyban tartózkodó Henry Rathbone megpróbálta megakadályozni, hogy a merénylő távozzon, de Booth kést húzott, és az alkarján megsebesítette a katonát. Ezután felugrott a színpadra, de rosszul számolt, s az esés nyomán eltörött a lába.

A közönség felé viszont még képes volt azt ordítani, hogy „Sic semper tyrannis”, vagyis így járnak a zsarnokok. (Ez a mondat egyébként Virginia állam mottója is volt, a szemtanúk egy része viszont egy Déllel kapcsolatos megjegyzést vélt hallani Booth szájából). A közönség későn eszmélt, mert azt hitték, hogy Booth felbukkanása még a darab része volt.

A merénylők sorsa

A másik két merénylet nem sikerült. Michael O’Laughlen Grant tábornok megölésére vállalkozott, de a célpont zárt és jól őrzött kocsiban közlekedett egész nap, esélyt sem hagyva a támadásra. George Atzerodt, akinek az alelnököt, Andrew Johnsont kellett volna megölnie, szintén nem járt sikerrel.

Booth-t harc során lőtték le, négy elfogott társa pedig bitófán végezte

Andrew Johnson szállása közelében vett ki szobát. Az akcióhoz bátorságot gyűjtve inni kezdett a hotel bárjában, ahol alaposan le is részegedett. Mivel korábban a személyzetet Andrew Johnson szokásairól faggatta, gyanússá vált. Ezért átkutatták a szobáját, ahol egy revolvert és egy Bowie kést találtak, őt magát néhány nappal később tartóztatták le.

Booth ugyan elmenekült, de nem jutott messzire, április 26-án egy pajtában rajtaütöttek, de nem adta meg magát, ellenállt. A harc során lelőtték (egyesek szerint azonban öngyilkos lett). Elfogott társait, Powellt, Atzerodtot, David Heroldot és Mary Surrattot már július 7-én felakasztották. További elfogott társaikra hosszú börtönbüntetés várt. A merényletsorozattal elérni vágyott északi anarchia nem következett be, és a polgárháború menetében sem történt meg a kitervelők által remélt fordulat.

1. Az elnök és a háború
2. A színész és a déliek
3. A külügyminiszter és a merénylője
4. A Ford Theatre és a nézői

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
• Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
• Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
• Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
• Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
• Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus