A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre

Hőszigetelő szalma

Az organikus tető is a függőkert egyik formája − például az angol kunyhók esetében. „Már a bronzkor óta építettek thecanokat, azaz szalmatetős épületeket” – magyarázza Peter Hancock, angol építész, a témában megjelent egyik első ismeretterjesztő könyv szerzője.

Kezdetleges technika lenne? Lehetséges, nemrégiben azonban a fenntarthatóságra fogékonyabb építészek újra felfedezték ezt a módszert.

„Az organikus tető által garantált hőszigetelés kiválóan működik, az építés pedig nem igényli szellőzőlukak beépítését. Angliában nagyobb épületek lefedésére is használták a szalmatetőt, mint például a londoni Globe Színház esetében, ahol Shakespeare is dolgozott.”

Hancock példája rávilágít ennek a módszernek a legnagyobb hibájára: rendkívül tűzveszélyes volt, a Globe 1613-ban például porig égett a gyúlékony tetőszerkezete miatt.

„Lélegző” beduin sátor

A kecskegyapjú egy hagyományosan fenntartható anyag, melyet a sivatagi beduinok előszeretettel feszítettek ki sátraikra. A természetes szövetrostok esőben összetömörülnek, így vízlepergetővé válnak, miközben melegben megnyúlnak és légáteresztővé válnak, lehetővé téve ezáltal a levegő áramlását a sátoron belül.

Ez a „trükk” természetes, de akár szintetikus rostok használatával alkalmazható lehet nyújtószerkezetek megvalósításakor is.

Hasonló, helyi alapanyagokon alapuló fedőszerkezetek használatának − mint például a kőtetős építkezés az Alpok mentén, melyhez nem szükséges semmi máshonnan származó elem − azonban van egy hátránya is: nagyon nehéz az ilyen építési technikákat ismerő szakembereket találni.

1. A természetes légkondicionáló
2. Függőkertek – Babilontól a metropoliszokig
3. Római villák, városi kertek
4. Hőszigetelő szalma
5. A természetes rostok számos előnye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai