A mai napig nem tudni pontosan, hol zajlott az augsburgi csata

Mi történt Augsburg után?

A 955-ös év tehát Ottó számításai szerint alakult: leverte a lázadást, pontot tett a magyar portyák végére és legyőzte a szlávokat is Rohoncnál, két hónappal a magyarok felett aratott győzelme után.

Augsburgi diadala is közrejátszott abban, hogy megkapja a „Nagy” jelzőt; 962-ben a már császárrá koronázott Ottó a német történelem legnagyobbjai közé került: a pápa fölé kerekedve megalakította a több mint nyolc évszázadig fennálló államalakulatot, a Német-római Császárságot.

Az augsburgi vereség kihatott a törzsszövetség belső viszonyaira is: Falicsi (Fajsz) nagyfejedelem uralkodásának végét ugyanis sokan a csatavesztéshez kötik, és egyes források arra engednek következtetni, hogy Taksony (955-től nagyfejedelem) maga is harcolt Augsburgnál, de nagyobb szerencséje volt, mint a három kivégzett vezérnek.

Lehel kürtje a Jász Múzeumban (kép forrása: Wikipédia/ Wojsyl/ Villanueva/ CC BY-SA 3.0)

A magyar hadjáratok azonban csak nyugati irányba zárultak le. 959-ben már Bizánc földjein zsákmányoltak eleink, ami Botond történetével tette gazdagabbá a portyázások krónikáját és a mondakört. A hadjáratot azonban visszaverték, akárcsak a két évvel későbbit.

A magyar törzsszövetség az utolsó sikeres portyákat 968-ban könyvelhette el. A kalandozásoknak a szintén magára találó Keletrómai (más néven Bizánci) Birodalom vetett végett, amikor 970-ben Arkadiupolisz (ma: Lüleburgaz, Törökország) városa előtt sokkszerű vereséget mértek a közös orosz-besenyő-magyar portyázó seregre.

A Kárpát-medencét azonban nem rendítette meg különösebben a német (és később a görög) siker. Egészen 1030-ig kellett várni, míg a német sereg ismét átlépte a magyar határt.

II. Konrád császár (az Augsburgnál elesett Vörös Konrád dédunokája) és birodalmi hada nem bírt a Szent István által alkalmazott felperzselt föld taktikával – de ez már a Magyar Királyság történetének lapjaira tartozik.

1. Kalandozó magyarok
2. Nem az első augsburgi csata
3. Augsburg vagy Lech-mező?
4. Mi történt Augsburg után?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés