A legenda szerint csak a férfi tulajdonsokra jelentett veszélyt az elátkozott gyémánt

Halált hozó ékszer

A legelső biztosnak tekinthető értesülés azonban Báburhoz, a Mogul Birodalom megalapítójához köthető. A Baburnáme, a mogul uralkodó könyve alapján a birtokába jutott gyémántot úgy szerezte meg, hogy 1526-ban legyőzte a Delhi Szultanátus seregeit Panipatnál.

Tudni véli e könyv azt is, hogy a gyémánt első tulajdonosa Alauddin Khalji (1296 –1316), aki viszont dél-indiai hódításai nyomán jutott hozzá, és akitől az utódai egészen addig örökölték, amíg Bábur meg nem szerezte tőlük. Ám az elátkozott ékszer valóban nem hozott szerencsét az új tulajdonosainak.

A gyémánt Bábur fia, Humájun kezébe került, aki azonban korántsem bizonyult olyan tehetségesnek, mint az apja. 1540-ben elveszítette a birodalma trónját egy miniszterével szemben, majd közel másfél évtizeden át száműzetésben élt. Egyesek szerint a perzsa segítségért a gyémánttal fizetett, ám ha ez így történt, akkor pontosan nem tudni, hogy miként került vissza az ékszer a mogulok udvarába.

Bábur

Mindenesetre, amikor 1555-ben sikerült visszaszereznie a trónt, uralma nem tartott sokáig. Egy évvel később könyvekkel a kezében tartott lefelé a könyvtára lépcsőjén, amikor felhangzott a müezzin imára hívó hangja. Humájun megpróbált letérdelni, ám megbotlott, és legurult a lépcsőn. Súlyos fejsérüléseit nem élte túl.

A mogul uralkodók közül az ötödik, Sah Dzsahán úgy döntött, hogy a Koh-i-Noor számára az lesz a legjobb, ha a birodalmát szimbolizáló Pávatrónt ékesíti fel vele. A Tádzs Mahal híres építtetőjét azonban szintén utolérte a végzet: a fia, Aurangzeb fellázadt ellene, és Agra erődjébe záratta. A gyémánton alighanem Aurangzeb végeztette el az első átalakításokat, amikor egy Hortensio Borgio nevű velencei ékszerésszel átcsiszoltatta.

Sah Dzsahán

Beavatkozása nyomán a gyémánt értéke 186 karátosra esett. A kutatók egy jelentős része azonban úgy véli, hogy ez a drágakő nem volt azonos a Koh-i-Noorral, hanem a később Nagy Katalinhoz jutó Orlov gyémánt került a velencei ékszerész kezébe. Ez nem meglepő, mivel a moguloknak számtalan nagy méretű gyémántja volt, így az akkor még ritka vendégnek számító európai utazók beszámolói könnyedén összekeverhették más kövekkel.

1. Titokzatos eredet
2. Halált hozó ékszer
3. Keleti keringő
4. A birodalom kezében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason