A legenda szerint csak a férfi tulajdonsokra jelentett veszélyt az elátkozott gyémánt

A birodalom kezében

Az erőskezű Randzsit Szingh halálát követően a Szikh Birodalmat alaposan meggyengítették a belső konfliktusok, és ez végzetesnek bizonyult az addigra a szomszéd területeket meghódító britek miatt. A szikheket végül két háborúban (1845–1846, 1848–1849) legyőzték, és az egykori birodalom területét beolvasztották. Az utolsó lahori egyezmény harmadik pontja értelmében a Koh-i-Noornak nevezett gyémántot a maharadzsa köteles volt átadni Viktória királynőnek. Duleep Szinghet, Randzsit kiskorú fiát a britek gyámság alá vették, és később Európába szállították.

Viktória királynő

A Koh-i-Noor egy darabig még Indiában időzött Sir Henry Lawrence őrizetében. A családi legendák szerint egy alkalommal úgy adta be a felöltőjét a tisztítóba, hogy a zsebében még ott volt a gyémánt. Nagy szerencséjére nem lopták el, így sor kerülhetett a nagy-britanniai útra. A HMS Medea nevű hajó – egy út közbeni kolerajárványt átvészelve – 1850. június 29-én érte el a Brit-szigeteket, s azt követően az ékszert a Brit Kelet-indiai Társaság képviselőinek kíséretében szállították a londoni Citybe.

Viktória királynő 1850. július 3-án pillantotta meg először a Koh-i-Noort. A nagyközönség számára a londoni világkiállításon nyílt lehetőség az álmélkodásra. Először egy aranyozott kalitkában mutatták be, de a nézők elégedetlenek voltak, úgyhogy utána egy fekete bársonyon, gázlámpákkal körülvéve állították ki, hátha úgy jobban csillog. Azonban az aszimmetrikusan hasított gyémánt így is csalódást keltően verte vissza a fényt. Az „elégedetlenség” ellenére a világkiállítás után szaporodtak meg azok a sajtótudósítások, regények és más kulturális művek, amelyek az elátkozott gyémánt történetével foglalkoztak, azt tovább legendásították.

Viktória halála után az elátkozott és megcsiszolt kő végül a brit királynéi koronák ékszerévé vált ( a képen V. György felesége, Mária királyné koronájában látható)

Talán ennek köszönhetően is döntött úgy Albert herceg a brit kormánnyal egyetértésben, hogy csiszolni kell a gyémánton, és a kor legjobb ékszerészét, a holland Mozes Costlert kérte fel a feladatra. A 186 karátos gyémánt ekkor nyerte el mai, 105,6 karátos súlyát.

A Koh-i-Noor Mária királyné koronájában

Viktória királynő halála után a királynéi koronák ékszerévé vált, így került Alexandra királyné koronájára 1902-ben. Utána Mária (1911), majd Erzsébet anyakirályné (1937) következett. Amikor az anyakirályné 2002-ben elhunyt, a ravatalozásnál rövid időre a koporsójára is rátették. Viktória királynő állítólag ragaszkodott ahhoz, hogy férfiak kezébe nem juthat az ékszer, mivel elhitte, hogy az balszerencsét hoz az erősebb nemre.

Erzsébet királyné és Mária anyakirályné Erzsébet hercegnővel, a későbbi II. Erzsébet királynővel VI. György koronázásán, 1937. május 12.

A Koh-i-Noor körüli viták a mai napig sem zárultak le. Indiai parlamenti képviselők és politikusok több alkalommal kijelentették, hogy a gyémántnak India a jogos tulajdonosa, ám a brit hatóságok képviselői valamennyi alkalommal megtagadták a gyémánt visszaszolgáltatását, mivel azt önkéntes adománynak tekintették.

A korona a Koh-i-Noorral Erzsébet anyakirályné koporsóján, 2002. április 9.

Indián kívül még Pakisztán is jelezte, hogy az ékszer jog szerint őket illetné, hiszen az utolsó szikh maharadzsa Pakisztán területén uralkodott, mielőtt a britekhez került a Koh-i-Noor. De az afganisztáni tálibok hasonló követeléseket fogalmaztak meg a britekkel szemben, mondván, hogy az ékszer jogszerűen került Afganisztánba, és attól fogva csak erőszakos úton cserélt gazdát.

1. Titokzatos eredet
2. Halált hozó ékszer
3. Keleti keringő
4. A birodalom kezében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején