A labdajátékok időnként halálos maja elődje
2019. június 4. 17:42 Múlt-kor
Korábban
A játék szabályai és időnként veszélyes mivolta
A szabályokat egy dominikai szerzetes, Diego Durán hagyta örökül az utókor számára. Ő ugyan sosem látott személyesen egy mérkőzést sem, viszont az 1570-es évek elején idősebb indiánoktól érdeklődött a szabályok felől, a beszélgetéseket pedig szerencsére feljegyezte. Az nem nyújt semmilyen újdonságot, hogy két csapat mérte össze erejét a verseny során, ám az már annál inkább, hogy a labdát úgy kellett az ellenfél „kapujába” eljuttatni, hogy sem a kezüket, sem a lábukat nem használhatják. A maja ábrázolások szerint a játékosok a csípőjüket használták, más régiókban pedig fából készült ütőkkel terelték a labdát.
Az esemény jelentőségét bizonyítja, hogy a vezetők időnként a szomszéd államok uralkodóit is meghívták egy-egy meccsre, ahol a mai szokásokhoz hasonlóan fogadásokat kötöttek a győztes csapat kilétét illetően. Néhány esetben előfordult, hogy a nagy összegeken felül még ruháikat is elvesztették a fogadók. A játék gyakorlatilag több cél is szolgált, az aztékoknál például egyszerre jelentette a fiatalság hobbiját, a közönség szórakoztatását, vagy akár egy küzdelmi rituálét, ahol a társadalmi szabályok ellen vétett bűnösöket, azaz rabokat megölték. Egy másik jelentése a mérkőzésnek a bolygók közötti kozmikus konfliktus rekonstrukciója, valamint az istenek játékának bemutatása.
Durán leírása alapján előfordult, hogy a labda a pálya felezőpontjára került, ilyenkor az egész játékot leállították, és az illetékes személyt győztesként üdvözölték. Ahogy már szó esett az eltérő módszerekről és szabályokról, a maja mérkőzéseken nem voltak kapuk, mint a többi térségben. A legkorábbi darabot Paso de la Amada vidéke szolgáltatta Guatemalában, ez a lelet állítólag Kr. e. 1400 környékéről származik. Ennek ellenére a játék egy másik kelléke foglalja el a legkorábbi emlék pozícióját, ugyanis az egykor feltárt gumilabdák megalkotását Kr. e. 1600-ra datálják.
Az emberáldozatok és a sport tilalma
Mielőtt a spanyol hódítók a mai Latin-Amerika térségébe érkeztek, még sosem láttak ilyen jellegű labdajátékot, egy csoport őslakos játékos küldtek Európába, hogy V. Károly is láthassa az addig még kuriózumnak minősülő mérkőzést. V. Károly ekkoriban kis időbeli eltéréssel egyszerre birtokolta a spanyol trónt (1506-1556), valamint a német-római császári címet (1519-1556) is. Később, 1519-ben a spanyolok beszüntették a gyarmatokon a játékokat, miután áldozati mivoltával is konfrontálódtak, ugyanis a népszerűség növelése érdekében, mint már tudjuk előfordult, hogy egy-egy „rabot” kivégeztek, ám ez nem képezte integráns részét a mérkőzéseknek.
A maja civilizáció gondolatvilágába betekintést enged a Popol Vuh eposza, amely a maja nép születését meséli el. A mű eredetileg szájhagyomány útján terjedt, majd egy maja vezető később lejegyeztette, ezt az iratot pedig az 1700-as évek elején tovább sokszorosította egy másik dominikai szerzetes, Francisco Ximénez. A Popol Vuh maga is beszámol egy labdajátékról, ahol az istenségek legyőzik és lefejezik az embereket, ám egy meggyilkolt ikerpár visszavág az isteneknek. Végül az emberek győzedelmeskednek és feldarabolják az túlvilág urait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap