A középkor óta őrizte titkát a Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázoló portré
2017. március 28. 10:56
Évtizedek óta lóg egy cambridge-i múzeum falán a Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló, 14. századi portré, amelyet egy itáliai reneszánsz mester készített. A festményt a szakértők tudomása szerint még sohasem vizsgálták meg tudományos keretek között. A nemrégiben befejeződött, 600 órán át tartó restaurálási projekt érdekes eredménnyel zárult, írta a BBC.
Korábban
Pietro di Niccolo da Orvieto itáliai reneszánsz mester 14. századi műve évtizedeken át volt kiakasztva a cambridge-i Fitzwilliam Múzeum falán úgy, hogy még sohasem vizsgálták meg alaposan. Tavaly azonban bekerült a restaurálásra jegyzett alkotások listája közé. A szakértők a nem kevesebb, mint 600 órán át tartó munka során egy különleges, ám nem teljesen egyedülálló titokra bukkantak: a festmény (a hátlap által eddig elzárt) túloldalán egy másik festményt találtak.
Első ránézésre valamely modern avantgárd festő alkotásának tulajdonítanánk a képet, ám tekintve, hogy a középkorban készült, ezt az elméletet gyorsan kizárhatjuk. A restaurátorok szerint a festmény Jézus Krisztus a kereszten szerzett sebesülésének egyikét ábrázolja.
A Szűz Máriát a kisdeddel megjelenítő festmény azért került évtizedek után a restaurátorok asztalára, mert a hamarosan megnyíló, a reneszánsz Itália vallásos áhítatát bemutató, Madonnák és csodák nevű kiállítás egyik darabja lesz. Az évszázadok alatt lerakódó szennyeződéseket a Hamilton Kerr Institute szakemberei távolították el.
A kutatók úgy vélik, az alkotó a festményt eredetileg is kétoldalasra tervezhette, amelyet bármikor megfordíthattak a hívek. Talán a karácsonyi időszakban az eddig ismert oldala volt látható, míg a nagyböjtben vagy csupán a nagyhéten a most újra felfedezett kép segíthette a híveket a keresztúti ájtatosság elvégzésében.
A krisztusi sebről készült, a restaurálás után már igen élénk színű alkotást a kutatók infravörös reflektográfia segítségével vették észre. Az eljárás többek között alkalmas az alárajzolás módjának, eszközének, a pauzálás (a rajz körvonalainak átmásolása a festendő felületre) fajtájának meghatározására, a lakkréteg alatti későbbi kiegészítések, átfestések, valamint a retusok kimutatására.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
