A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét
2021. március 11. 15:01 Múlt-kor
Korábban
A gyilkosságok hatása
A Pillangók, ahogy a Mirabal nővéreket nevezték, azonnal a forradalmi ügy mártírjaivá váltak, haláluk csak erősítette a Trujillóval szembeni érzéseket mind a Dominikai Köztársaságban, mind külföldön.
„A nők megölését már nem tudták megemészteni az emberek, és katalizálta azt, hogy sokan sokkal aktívabbá váltak a mozgalombnan” – mondta el Manley. Trujillo addig a nők és anyák védelmezőjeként festette le magát, 1942-ben teljes szavazati jogot adott a nőknek, és a világon az elsők közt küldött női nagykövetet az ENSZ-be 1945-ben.
„Ezeket az intézkedéseket progresszivitása bizonyítékaként lobogtatta, így az, hogy nem védte meg ezeket az asszonyokat, és az anyapárti politikával való teljes szembefordulás hatalmas csapás volt” – tette hozzá Manley.
Kevesebb mint egy évvel a Mirabal-gyilkosság után, 1961. május 30-án hét merénylő (köztük a rezsim fegyveres erőinek volt tagjai) rajtaütött a diktátor autóján egy tengerparti út mentén, és Rafael Trujillo golyózáporban lelte végzetét. Habár halála nem hozott azonnal demokratikus átalakulást – utódja, Joaquín Balaguer az 1970-es évek végéig autoriter módszerekkel kormányozta az országot –, a Trujillo alatt megismert brutális viszonyok már nem tértek vissza többé.
A negyedik nővér, Dedé Mirabal, aki óvatosan tartotta a távolságot az ellenállástól, túlélte a Trujillo-rezsimet és sajátjai mellett felnevelte testvérei gyermekeit is. Minerva lánya, Minou Távarez Mirabal kongresszusi képviselő, majd külügyminiszter-helyettes lett, míg Dedé fia, Jaime David Fernández Mirabal 1996 és 2000 között az ország alelnökeként szolgált.
A Mirabal nővérek történetét Julia Alvarez dominikai-amerikai írónő 1994-es könyve, A pillangók idején ismertette meg a világgal, 1999-ben pedig az ENSZ haláluk évfordulóját, november 25-én a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává nevezte ki. Dedé Mirabal emellett azzal is biztosította nővérei emlékének fennmaradását, hogy múzeumot alapított gyermekkori otthonukban, amelyet 2014-ben, 88 éves korában bekövetkezett haláláig maga vezetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap
