A kitartás bajnokai – híres magyar olimpikonok

A Dunában tanult meg úszni

Első bajnokunk nem egyszerűen csak azért említésre méltó, mert ő nyitotta meg – az azóta a háromszázhoz közelítő – aranyérmeseink sorát, de életútja és olimpián elért sikerei bármely más korszakban csodálatot érdemelnének. A születésekor a Guttmann Arnold nevet kapó fiú egy Galíciából a magyar fővárosba bevándorló zsidó kereskedősegéd fiaként elszegényedett családi körülmények között nőtt fel. Iskola mellett hajórakodóként segített apjának, ami abból a szempontból volt mérföldkő életében, hogy a dunai matrózoktól tanult meg úszni. Mikor már Hajós Alfréd néven beiratkozott a Királyi József Műegyetemre (a BME elődje), már Magyarország legjobb úszója volt.

Felkészülését nehezen tudta tanulmányaival összeegyeztetni: a millenniumi ünnepségek évében a Rudas langyos termálvizében edzett. Az athéni megmérettetésre, az I. Olimpiai Játékokra való elutazáshoz a tavaszi szemeszter közepén egy hónap szabadságot kért és végül kapott a mogorva Ilyosvay Lajos dékántól.

Az elsőéves hallgató 100, 500 és 1200 méteres úszásra nevezett be – akkor még nem különítették el az úszásnemeket, bárhogy lehetett úszni. A felújított játékokon a világon először tartottak olimpiai úszószámokat, ugyanis az nem tartozott a játékok sportágai közé. A Pireuszi-öbölben felsorakozók így az olimpiák ősi földjén (vagy inkább vízén) készültek a földkerekség első olimpiai bajnokát avatni 100 méteren. A csípős áprilisi időben a tenger mindössze 11 Celsius-fokos volt, ami a budai termálfürdőhöz viszonyítva igencsak feladta a leckét a budapesti építészhallgatónak.

Volt, aki a hideg miatt feladta a versenyt, azonban Hajós Alfréd mindenkit maga mögött hagyva elsőként csapott célba, így megszületett Magyarország első olimpiai bajnoki címe. Aki ismeri napjaink 100 méteres férfi gyorsúszásának időeredményeit, talán elképed Hajós 1 perc 22 másodperces ideje láttán, ám a magyar sportoló amellett, hogy amatőrként, szabadidejében készült a megmérettetésre, hideg, hullámzó tengervízben érte el sikerét. Említésre méltó, hogy az első újkori olimpián rendeztek úszószámokat külön matrózoknak is, amelynek 100 méteres döntőjében például 2 perc 20 másodperccel nyert a bajnok.

Hajósnak nem sok ideje volt ünnepelni, ráadásul a szervezés botlásának következtében nem tudott az 500 méteres gyorsúszás rajtjához odaérni. Az utókor bölcsességével azonban megállapíthatjuk, hogy talán jobb is volt így, ugyanis a szintén aznapi programban szereplő 1200 méteres táv közepe felé Hajós már-már azon gondolkozott, hogy feladja. Holott tanulva a 100 méteres versenyből, a hosszútávra már faggyúval kente be magát. De bátorságot merítve (és mert nem volt a közelben csónak, ami felvehetné) elúszott a célig, ahol ereje annyira fogytán volt, hogy ki kellett segíteni a mólóra. A zord körülményekre jellemző, hogy második helyezett görög sporttársára három percet vert rá. Hajós 18 perc 22 másodperces idejével lett a második magyar olimpiai bajnoki cím tulajdonosa.

Hajóst nemcsak a maroknyi magyar versenyző, de a sokezer néző is ünnepelte. A görög trónörökös, a későbbi I. Konstantin király (ő volt az, aki később ellenezte Görögország I. világháborús részvételét az antant oldalán) el is nevezte „magyar delfin”-nek, amelyet másnaptól már a görög sajtó is átvett. A díjátadón a zenekar az osztrák himnuszra kezdett rá, de aztán elhallgatott, az első magyar olimpiai csapat hét tagja így énekelve kezdett bele Kölcsey Himnuszába. A Gott erhalte nem utoljára hangzott el tévedésből 1918 előtti magyar bajnokavatás esetén, jóllehet tudjuk, hogy az Osztrák Császársággal közös volt a külügy, de a sportügy nem. Sőt, a Lajtán túl még Csehországnak (Bohémia néven) is sikerült külön olimpiai csapatot indítania 1900-tól – az Osztrák-Magyar Monarchia ebben tehát nem volt egységes.

Ma már furcsának hangzik, de Hajós nyakába egyszer sem került aranyérem: az első két újkori olimpián a bajnokok még ezüstérmet kaptak (a bronz a második helyezettnek járt). Az első aranyérmünket így Hajós utódja, Halmay Zoltán kapta, akit az 1904-es St. Louis-i olimpián avattak kétszeres bajnokká 50 és 100 yardos gyorsúszásban (második olimpiai bajnokunk, a diszkoszvető Bauer Rudolf 1900-ban még szintén ezüstéremmel tért haza).

1. A Dunában tanult meg úszni
2. Hajós második olimpiája
3. A világ legjobb vívója
4. Gránáttól felemáskorlátig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok