A képzelet vagy a tapasztalat ihlette Marco Polo távol-keleti útleírásait?
2022. január 8. 13:38 Múlt-kor
Korábban
Hiányzó elemek
A fő kérdés az, hogy 700 évvel halála után feloldható-e végérvényesen a Marco Polót övező rejtély, azaz létezik-e olyan dokumentum vagy régészeti lelet, amely igazolhatná Kínában tett látogatását. Talán igen. Elég lenne megvizsgálni az útlevelébe nyomott „pecséteket”.
A mongol birodalomban való utazáshoz ugyanis úti okmányként szükség volt egy nyakban hordható, arasznyi hosszúságú bronzlemezre. Ilyen igazolvánnyal Marco Polo is rendelkezett, és nemrégiben ki is állították Olaszországban.
Sajnos azonban eddig senkinek sem sikerült megtalálni az egyezéseket a lemez és a birodalom belső határainál készült nyilvántartások között. Az útlevél tehát így csupán arról tanúskodik, hogy Marco Polo mongol területre lépett (és amint azt szókincse bizonyítja, Perzsiába is eljutott), de azt nem bizonyítja, hogy Kínában is járt volna.
Farkasfejű embereket ábrázoló illusztráció Az egymillió 1412-es, francia nyelvű kiadásából
Egy másik módszer „bankkártyája” pénzmozgásainak megfigyelése lehetne. A mongolok működtettek egy, a bankautomaták előképének tekinthető rendszert.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy amikor Marco Polo – vagy bármely utazó – átlépte a nagykán birodalmának határait, át kellett utalnia egy bizonyos összeget egy birodalmi hitelintézetbe.
A hitellevél bemutatásával fel tudta venni a szükséges pénzösszeget az úthálózat mentén megtalálható postaállomásokon. Sajnos azonban ezzel a módszerrel sem deríthető ki a Marco Polóval kapcsolatos igazság, a fent említett dokumentumoknak ugyanis nyoma veszett.
Nem létezik azonban olyan egyértelmű bizonyíték, amely megkérdőjelezné Marco Polo kínai utazásait. A tudósok többsége nem kételkedik, minden új keletű feltételezés ellenére Az egymillióban és a forrásokban fellelhető információk tökéletes összhangban állnak egymással.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.