Mindig voltak, vannak és remélhetőleg lesznek olyan emberek, akik egész életükben vagy annak egy részében úgy élnek, ahogyan azt a szívük diktálja. Tolnai Festetics Rudolf gróf pontosan ilyen ember volt: egész életét ez a fajta „öntörvényűség” jellemezte. Amikor csak tehette, úgy élt, ahogy neki tetszett, amikor pedig erre nem volt módja, mindent elkövetett azért, hogy újra visszatérhessen a „saját kerékvágásába”.

Ami őt számunkra érdekessé, életét figyelemre méltóvá és példáját követendővé teszi, az a Csendes-óceán szigetvilágában gyűjtött, varázslatos fotókkal kiegészített néprajzi anyaga, melynek egy részét (mintegy 1600 tárgy és 441 db üvegnegatív) 1902-ben a magyar nemzetnek ajándékozta. Az adományhoz fűzött sorait egy olyan őszinte érzés fűti át, amelyre mindenkor szükségünk lenne: ”… legyen ez szerény bizonysága annak a ragaszkodásnak és hűségnek, melyet a messzi idegenben töltött évek alatt hazám iránt mindenkor éreztem.”
Ki volt tehát ez az ember, akinek máig hálásak lehetünk, és akit az utókor mégis elfeledni látszik?

Festetics Rudolf családja Magyarországon a legismertebbek egyike.

A horvátországi, turopoljei származású család első ismert őse, János, a 16. század végén élt. Turopolje a Zágrábtól délre elterülő vidék, alig 100 km-re az Adriai-tengertől, amelynek közelsége minden bizonnyal szerepet játszott a család felemelkedésében. Nemesi címeres levelüket II. Mátyástól kapták. Magyarországon Pál (1725-1782) telepedett meg a 17. század derekán, akinek fia, József, Mária Teréziától kapta Tolna városát: a család előneve innen származik. Grófi rangot 1766-tól nyert először Pál és Károly, majd az utódaik.

Festetics Rudolf Pál fiának, Józsefnek a dédunokája volt. Rokonai között olyan neveket találunk, mint Festetics György grófét (1754-1819), aki a keszthelyi Georgikon, az első európai gazdasági akadémia megalapítója, több alapítvány létrehozója, a magyar kultúra párfogója volt, vagy Festetics Julianna grófnőét, aki a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítójának, Széchenyi Ferenc grófnak volt a felesége. A múzeum- alapítás céljára ajándékozott ásványgyűjteményével a természettudományi tár (a későbbi Természettudományi Múzeum) létrejöttét tette lehetővé.

Festetics Rudolf életéről viszonylag keveset tudunk. Szülei, Zsigmond (1813-1868) és Vilna Laura 1864-ben kötöttek házasságot Párizsban. Zsigmond Versailles-ban kamarásként működött. Rudolf születésének időpontját is némi homály fedi. Két adat ismert: az egyik, amelyet, a genealógiával foglalkozó könyvekben találunk: 1865. szeptember 17. Párizs, illetve a másik, melyet ő maga közölt első válópere kapcsán: 1865. június 17, Boulogne-sur-Seine, Párizs.Tanulmányait Bécsben, a Theresianumban végezte el.  Miután befejezte az iskolát, néhány évig huszárhadnagyként (a Tizenegyes huszároknál) szolgált, - elképzelhető, hogy ekkortájt Magyarországon is járt. Leszerelését követően több kisebb utat tett Európában, de többnyire Franciaországban élt.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. különszám számában olvasható.