A hónap embere: Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin atyja

A C-vitaminon túl is van élet

Szent-Györgyi és tudományos munkatársai nem csak a C-vitamin miatt érdemelnek elismerést. 1936-ban a hajszálerek áteresztő-képességét szabályozó flavonoidokat izoláltak, amelyet P-vitamin néven ismerünk. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozva vizsgálták a tejsav széndioxiddá alakulását, s azt tapasztalták, hogy négy szerves dikarbonsav katalitikus módon fokozza a szövetlégzést – ez a felismerés a citrátkör (vagy ciklus) felfedezéséhez vezetett, amelynek megfejtése a szintén Nobel-díjjal kitüntetett Hans Krebs érdeme, bár a folyamatra Szegeden büszkén hivatkoznak Szent-Györgyi – Krebs-ciklus néven.

Végtelen kíváncsiságából adódóan a laboratóriuma falain túlra is kitekintett, és aktív szerepet vállalt az egyetem életében. A pedagógiáról korát meghaladó nézeteket vallott, a középiskola szerepéről már az 1930-as években a következőképpen nyilatkozott: „Ez az intézmény abban látja fő feladatát, hogy a hallgatóinak fejébe 100 vagy 200 kilónyi könyv tartalmát átpréselje, azután ismét szabadlábra helyezvén őket”. Tanügyi reformot szorgalmazott, amelyben fontos szerepet szánt a sportnak és a testkultúrának is.

Nobel-díjas tudósunk 1948-ban

Az egyetemről 1936-ban úgy nyilatkozott, hogy az „életre felkészítő szakiskola szerepét is be kell töltenie”, továbbá „a tanításnak le kell szállnia a katedráról és tudomásul kell vennie, hogy nem csak agyvelőkkel, hanem fiatal emberekkel van dolga”. Meggyőződéseit kiváló szónoki képességét csillogtatva adta tovább hallgatóságának.

Humorérzékét és történetmesélői képességét élete végéig megőrizte, amelyet az alábbi, televíziós nyilatkozata is hűen szemléltet: „Fiatal koromban nagyon lassú észjárású voltam, és a családom amiatt aggódott, hogy idióta vagyok. Elég későn kezdtem érni. A nagybátyám, aki a családom meghatározó alakja volt, és emellett jól ismert tudós volt, ellenkezett a legjobban, amikor elmondtam, hogy tudós pályára akarok lépni. Később aztán megenyhült és beleegyezett abba, hogy kozmetikát tanuljak. Amikor aztán előrébb léptem, hozzájárult, hogy fogorvos legyek. Még később pedig már ő is nagyon sokra tartott, és azt mondta, lehetnék proktológus. Neki ugyanis aranyere volt, ezért érdeklődött a test ezen része iránt. Így amikor egyetemre mentem, és megkezdtem a kutatást, a végbélnyílás felépítése lett a szakterületem. Hogy úgy mondjam, rossz végén fogtam meg a tudományt.”

Gyakran fejtette ki gondolatait a történelem előrehaladásáról és az emberiség erkölcsi dilemmáiról is. A II. világháborút és a szélsőséges eszméket mélységesen megvetette, titkos diplomáciai küldetést is vállalt, és amikor 1944 őszén a politikai légkör fojtásának már ő sem tudott ellenállni, illegalitásba vonult.

Forognak a kamerák – 1973-as portréfilm, a riporter Vitray Tamás (kép forrása: Fortepan/Bakos László)

Egy alkalommal, hogy ne kerüljön a nácik kezére, a svéd követségről kellett átcsempészni a szovjet ellenőrzés alatt álló területre. A traumák ellenére megőrizte a jövőbe vetett hitét, nem véletlen, hogy a II. világháború utáni újjászervezésből is kivette részét, különösen a tudományszervezés – a Magyar Tudományos Akadémia – megreformálásának volt elkötelezett harcosa.

1947-ben már kiábrándultan, az elnyomó pártállam elől az Egyesült Államokba utazott, és a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, munkáját az Oceanográfiai Intézet számára létrehozott Izomkutató Laboratóriumban folytatta. Az emberiség önpusztításáról Az őrült majom című – angolul 1970-ben, magyarul csak 1989-ben megjelent – könyvében fejtette ki elképzeléseit: aggodalommal állapította meg, hogy az ember egy vulkánon ül, mert többé nem tudja érzékszerveivel irányítani az új, idegen világot.

1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak, hazaszeretete élete utolsó éveit is meghatározta. 1986. október 22-én hunyt el otthonában, emlékét Szegeden szobor, mellszobor és emléktábla őrzi, nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja, valamint számos iskola az országban.

Szegeden állandó kiállítás mutatja be a hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát. Tisztelgésül tudományos eredményei előtt, 2012-ben Szent-Györgyi Emlékévet tartottak hazánkban. A C-vitamin szabadalmának bejelentése (1941. június 13.) 2008 óta a magyar feltalálók napja.

1. „Szent-Györgyi anyaga”
2. A C-vitaminon túl is van élet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?