A holokauszt gyermekáldozatainak állítottak emlékművet Nagyváradon

Az emlékmű jelképes helyen, az egykori nagy gettó területén, az egykori Rhédey-kert (mai Balcescu-park) bejáratánál látható. "Az észak-erdélyi holokauszt idején Nagyváradról deportált gyermekek emlékére. Ebből a parkból indultak a vonatok Auschwitzba 1944. májusában és júniusában" - olvasható magyarul, románul és angolul a felirat az egészalakos bronzszobor talapzatán. 

A szobor a nagyváradi Heyman Éva (1931. Nagyvárad - 1944. Auschwitz) nevét viseli, de a holokauszt váradi és bihari gyermekáldozatainak emlékműve - hangsúlyozta Teszler Emília, a szoborállítását három éve kezdeményező Tikvah Egyesület vezetője. Elmondta, a kezdeményezést nagyváradi, izraeli, amerikai, kanadai, nagy-britanniai adományozók is támogatták. A szobor mellett nem hangzottak el beszédek, a leleplezés előtt a Bihar megyei könyvtár adott otthont egy rövid együttlétnek, a beszédeket itt mondták el.

"Nagyon fontos emlékezni az egykori Évákra, mert a világ fejlődése ellenére a jelen Évái között most is sokan szenvednek a háborútól vagy az üldöztetéstől, a jövő Éváinak pedig jobb világot kell teremtenünk" - mondta Flor Kent, a szobor venezuelai származású, Angliában élő alkotója. Hozzátette, nem volt nehéz dolga a megmintázással, hiszen Heyman Éváról fényképek maradtak fenn, megtalálták a naplóját is. A képeken látható mosoly nincs a szobor arcán - jegyezte meg az alkotó.

Shraya Kav rabbi rámutatott: akik foglalkoznak a soával, tudják, hogy aki igazán beszélni tudott volna a borzalmakról, az nem élte túl a gázkamrákat. "Két érzés, a szomorúság és a remény él bennünk" - mondta Nagy Dávid, a nagyváradi messiáshívő zsidó közösség rabbija, aki kifejtette: szomorú, hogy szükség van az emlékműre, ám ameddig vannak, akik ilyen emlékműveket állítanak, nem vész el a remény, hogy tudassuk, hova vezet a gyűlölet a zsidók vagy bárki más ellen.

Antonio Faur történész, a Nagyváradi Egyetem keretében működő, Heyman Éva nevét viselő központ vezetője felidézte, hogy több mint harmincezer zsidót deportáltak Nagyváradról és Biharból, ám tíz százalékuk sem tért vissza. A megemlékezésen Virgil Bercea görög katolikus és Böcskey László római katolikus megyéspüspök is felszólalt. A szobrot Maia Teszler és Mircea Malan nagyváradi alpolgármester leplezte le, majd ki-ki saját hagyományának megfelelően virágokat vagy köveket helyezett a talapzatra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése