A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
2022. április 17. 12:55 Múlt-kor
61 éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoztak a felelősségen.
Korábban
Kuba, a hidegháború kulcsszereplője
Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok szomszédjává vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.
Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy szomszédjuk a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.
A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosította azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak.
Erre válaszul hiába reagált embargóval az amerikai vezetés, ezzel csak az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Az Egyesült Államok nem vállalt volna nyílt háborút Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék.
Kellettek viszont áldozati bárányok, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.
Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.
A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro ellenes szervezkedésnek.
Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/c65b0b3632b0346d952b9765fd6fe179.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére tegnap
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa tegnap
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József tegnap
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten tegnap
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt tegnap
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását tegnap
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia tegnap
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es tegnap