A harcosokéival azonos kiváltságok illették meg a terhes nőket az azték kultúrában

Szextilalom és oposszumfarok

Talán meglepő, de a bábák szexualitás terén meglehetősen megengedőnek bizonyultak. Úgy vélték, a túlzott önmegtartóztatás gyengítheti és beteggé teheti a gyermeket, így még a hetedik hónapban sem tanácsolták el az anyát a házasélet gyakorlásától. Az utolsó hetekben azonban a szexuális együttlétet már tilalom alá esett.

Ha a gyermeket a születését követően nyálkás hártya fedte vagy úgy ítélték meg, túlsúllyal született, azt az önmegtartóztatás hiányának tudták be, mint ahogy a csecsemő- és anyahalált is gyakran kapcsolatba hozták vele. A nők olykor bűnbánatot tartottak a szülés előtti utolsó órákban, ha pedig nehézségek adódtak szülés közben, a férj is kikelt saját parázna tettei ellen. Mindez a csecsemő egészségét volt hivatott szolgálni.

A bábák feladata a szülést közvetlenül megelőző napokban volt igazán létfontosságú. Ha a szakember valami kellemetlenséget észlelt, az anya hasát nyomkodva a megfelelőnek gondolt pozícióba nyomhatta a magzatot.

Míg a másállapot java részében nem volt ildomos forró fürdőt venni, a bába a terhesség vége felé elvitte a kismamát a Tlaszoltéotl termékenységistennő védelme alatt álló gőzfürdőbe, a temazcalba, majd megmasszírozta a leendő anyát, ezzel is segítve a szülés beindulását.

Amikor beindultak a szülés kezdetét jelző, az anyának rendszeres időközönként komoly fájdalmat okozó méhösszehúzódások, a bába a vajúdást meggyorsító oxitocin azték változatait adta be az anyának. Először egy őrölt kininkéregből és gyógyfüvekből álló italt, ha pedig komolyabb nehézségek léptek fel szülés közben, a kismama oposszum apróra vágott farkából és vízből készült keveréket kapott.

Ha valamilyen komolyabb komplikáció lépett fel, és a magzat még az anyában életét vesztette, a bába meglehetősen kegyetlen eszközhöz folyamodott. Egy obszidiántőrrel feldarabolta a babát, majd eltávolította a maradványokat az anya testéből. Voltak nők, akik ezt nem vállalták, és inkább a halált választották. Őket nagy becsben tartotta az azték társadalom, ám féltek is attól, hogy szellemük éjszakánként visszajár kísérteni.

1. Koraszülés szellemek miatt
2. Szextilalom és oposszumfarok
3. Csatakiáltás és elesett harcosok
4. „A cél a halál, az élet a küzdelem”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére