A halál a mindennapok része volt a 16. századi hajók fedélzetén

A karakkok éléskamrája

A hajó élelmezése a legszükségesebb élelmiszerekre épült: kétszersült, bor és kisebb mértékben hús, hal és növények. A kétszersült kemény volt és avas, nem összetéveszthető a mai változatával. Hosszan megőrizhető volt, de mire elfogyasztották volna, sokszor már nedves volt és tele kukaccal. Ilyen körülmények között levest készítettek hozzá vagy ecetbe mártották: ez volt a calandraca.

A kukacok elleni ellenszer sok esetben egyszerűen az volt, hogy éjszaka étkeztek: a sötétben nem látták, mit vesznek a szájukba. A bor, amit tonnaszámra hordóban vagy agyagedényekben tettek a hajóra, helyettesíthette a vizet, bár rosszízű volt és gyorsan romlott. Viszont annyira fontos volt az étkezésben, hogy 1507 után adómentességet kapott azokon a hajókon, amik India felé tartottak.

A rizs és a zöldségek (lencse, csicseriborsó és bab) szintén az étkezés alapjai voltak. A húst, mint a halat, sósan és kiszárítva, füstölt húsként fogyasztották a keksz mellé kísérőként. A növényekből befőttet készítettek vagy szárazan tárolták őket: mazsola, birsalma vagy az édes tök minden éléskamrában jelen voltak.

A sót, az ecetet, a sajtot és a mustárt az ellátás javítására vagy az étel mellé kísérőként használták. A cukor – mivel kevés volt és drága – leginkább orvosságként szolgált.

A csendes-óceáni felfedezések ára

Gómez de Espinosa és a „Trinidad” (1522): az első kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 50 ember a fedélzeten, 3 tért vissza.

García J. De Loaísa, J.S. Elcano és Andrés de Urdaneta (1525-1527): Második expedíció  a Molukka-szigetekre. 450 ember a 7 hajó fedélzetén. Spanyolországba csak egy hajó tér vissza.

Lucas Vázquez de Ayllón (1526): Átjáró keresése Florida északi partjainál. 600 ember 6 hajón. 190 fő tér vissza.

Álvaro de Saavedra (1527-1529): Első utazás Új-Spanyolországba. Második és harmadik kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 105 ember 3 hajó fedélzetén. Senki nem ér Új-Spanyolországba.

Hernando de Grijalva (1536-1537): Első út Perúból a Molukka-szigetekre. 4. kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 90 ember 2 hajó fedélzetén. A Csendes-óceánon való átkelést ketten élik túl.

Ruy López de Villalobos (1542-1545): Déli tenger felfedezése, 5-6. kísérlet széljárás megtalálására. 370 ember 6 hajó fedélzetén. 144 ember tér vissza 2 évvel később.

Urdaneta és a „San Pedro” (1564-1565): a csendes-óceáni széljárás felfedezése. 200 ember a San Pedro fedélzetén, 183 túlélő.

Pedro Sánchez Pericón (1566). Legazpi segítségére flotta a Fülöp-szigetekre. 170 ember egy hajón. 5 kivégzett, 27 elhagyott. 140 túlélő.

Mendana y Sarmiento (1567-1569). Salamon-szigetek felfedezése. 170 ember két hajón. 140 tér vissza.

Álvaro de Mendana és Isabel Barreto (1595-1596). Kísérlet a Salamon szigeteken való letelepedésre. 380 ember 4 hajón. 89 túlélő.

Sebastián Vizcaíno (1602). Kalifornia északi partjának kutatása a mai Oregonig. 200 ember 3 hajón, 70 túlélő.

1. Forradalom a tengeren
2. Modern technika nélkül
3. Elégedetlenség és betegségek
4. A karakkok éléskamrája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”