A halál a mindennapok része volt a 16. századi hajók fedélzetén
0000. 0. 00:00 Múlt-kor
A karakkok éléskamrája
A hajó élelmezése a legszükségesebb élelmiszerekre épült: kétszersült, bor és kisebb mértékben hús, hal és növények. A kétszersült kemény volt és avas, nem összetéveszthető a mai változatával. Hosszan megőrizhető volt, de mire elfogyasztották volna, sokszor már nedves volt és tele kukaccal. Ilyen körülmények között levest készítettek hozzá vagy ecetbe mártották: ez volt a calandraca.
A kukacok elleni ellenszer sok esetben egyszerűen az volt, hogy éjszaka étkeztek: a sötétben nem látták, mit vesznek a szájukba. A bor, amit tonnaszámra hordóban vagy agyagedényekben tettek a hajóra, helyettesíthette a vizet, bár rosszízű volt és gyorsan romlott. Viszont annyira fontos volt az étkezésben, hogy 1507 után adómentességet kapott azokon a hajókon, amik India felé tartottak.
A rizs és a zöldségek (lencse, csicseriborsó és bab) szintén az étkezés alapjai voltak. A húst, mint a halat, sósan és kiszárítva, füstölt húsként fogyasztották a keksz mellé kísérőként. A növényekből befőttet készítettek vagy szárazan tárolták őket: mazsola, birsalma vagy az édes tök minden éléskamrában jelen voltak.
A sót, az ecetet, a sajtot és a mustárt az ellátás javítására vagy az étel mellé kísérőként használták. A cukor – mivel kevés volt és drága – leginkább orvosságként szolgált.
A csendes-óceáni felfedezések ára
Gómez de Espinosa és a „Trinidad” (1522): az első kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 50 ember a fedélzeten, 3 tért vissza.
García J. De Loaísa, J.S. Elcano és Andrés de Urdaneta (1525-1527): Második expedíció a Molukka-szigetekre. 450 ember a 7 hajó fedélzetén. Spanyolországba csak egy hajó tér vissza.
Lucas Vázquez de Ayllón (1526): Átjáró keresése Florida északi partjainál. 600 ember 6 hajón. 190 fő tér vissza.
Álvaro de Saavedra (1527-1529): Első utazás Új-Spanyolországba. Második és harmadik kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 105 ember 3 hajó fedélzetén. Senki nem ér Új-Spanyolországba.
Hernando de Grijalva (1536-1537): Első út Perúból a Molukka-szigetekre. 4. kísérlet a csendes-óceáni széljárás megtalálására. 90 ember 2 hajó fedélzetén. A Csendes-óceánon való átkelést ketten élik túl.
Ruy López de Villalobos (1542-1545): Déli tenger felfedezése, 5-6. kísérlet széljárás megtalálására. 370 ember 6 hajó fedélzetén. 144 ember tér vissza 2 évvel később.
Urdaneta és a „San Pedro” (1564-1565): a csendes-óceáni széljárás felfedezése. 200 ember a San Pedro fedélzetén, 183 túlélő.
Pedro Sánchez Pericón (1566). Legazpi segítségére flotta a Fülöp-szigetekre. 170 ember egy hajón. 5 kivégzett, 27 elhagyott. 140 túlélő.
Mendana y Sarmiento (1567-1569). Salamon-szigetek felfedezése. 170 ember két hajón. 140 tér vissza.
Álvaro de Mendana és Isabel Barreto (1595-1596). Kísérlet a Salamon szigeteken való letelepedésre. 380 ember 4 hajón. 89 túlélő.
Sebastián Vizcaíno (1602). Kalifornia északi partjának kutatása a mai Oregonig. 200 ember 3 hajón, 70 túlélő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
