A hagyományos vélekedéssel szemben közel sem volt kudarcos II. Ulászló uralkodása

Az öröklés érdekében

Ulászló 1490-ben elvette az özvegy Beatrix királynét, hogy annak pénzügyi és politikai támogatását elnyerje. A meddő királynéval azonban nem számolt hosszú távon. Bakócz Tamás formai hibát ejtett a szertartáson, majd Ulászló sosem maradt négyszemközt feleségével, hogy a válást könnyebben kimondhassák.

Beatrix hamar rájött a csalásra, de nem tudott mást tenni, mint a nápolyi rokonai segítségével „lobbizni” a pápánál. Amikor azonban VI. Sándor pápa szövetkezett a franciákkal és a velenceiekkel, elfogyott a levegő a királyné körül. A szövetség ugyanis a Habsburgok ellen irányult, ezért meg akarták nyerni a hátukban lévő Ulászlót. Így a pápa 1500-ban megsemmisítette a magyar király házasságát, aki két év múlva elvehette Foix-i Annát.

Beatrix királyné

Meglepő módon a 46 éves Ulászló és a 18 éves Anna jól megértették egymást, a királyné fajsúlyos szereplőjévé vált a budai udvarnak. A férjet talán ezért is sújtotta le nagyon, amikor 1506-ban ifjú neje a későbbi II. Lajos megszületése után néhány héttel gyermekágyi lázban elhunyt.

Ulászló uralkodásának utolsó évtizede elsősorban azzal telt, hogy fia öröklését biztosítsa. Hogy megfelelő támasza legyen, az unokaöccsének, Brandenburgi Györgynek adományozta a Corvin János után maradt vagyont. A Habsburgokkal ellenséges politizálástól visszatért a diplomáciai megoldásokhoz, és megkötötte a Habsburg–Jagelló házassági szerződést, amely tulajdonképpen nyugatról is biztosította fia királyságát.

Az idős II. Ulászló

Az ismétlődő szélütések az utolsó esztendőkben már rendkívül megviselték a király egészségét, a közvéleményben Ulászlóról kialakult kép az ekkor született ábrázolásokon és leírásokon alapul. Az 1515-ös bécsi királytalálkozón, ahol a fia és a lánya eljegyzését tartották meg, a résztvevőkben a király már egy beteg és megtört öregember benyomását keltette, aki sírva búcsúzott a lányától, amikor visszaindult Budára. Utolsó célját, hogy Lajos megrázkódtatás nélkül örökölje a magyar trónt, sikerült elérnie.

Az szinte bizonyos, hogy Ulászlót soha nem fogjuk a magyar történelem legjelesebb uralkodói között számon tartani. Tartozunk azonban annyival magunknak és a történelmünknek, hogy Jagelló-házi királyunkról hitelesebb képet adunk.

1. A gyorsabb jelölt
2. Három kiskirály
3. Deficites pompa
4. Az öröklés érdekében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye