A gyulafehérvári katolikus püspökről gyűjtötte a legtöbb anyagot a román titkosszolgálat

A helyi önkéntesek által létrehozott múzeum a Márton Áronról készített román titkosszolgálati feljegyzéseket bemutató résszel bővült, egyúttal digitális és mechanikus interaktív elemekkel gazdagodott. A román politikai rendőrség, a Securitate irattárában Márton Ároné a legvaskosabb megfigyelési anyag, összesen mintegy 75 ezer oldalt tesz ki.

Az eseményen elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is azt emelte ki, hogy Márton Áront nem tudta megtörni a kommunista hatalom, ő fáradhatatlanul szót emelt a népéért, az elnyomottakért. Az ő tanításaként említette, hogy „magunkért és az igazságért mindig bátran kell harcolnunk”. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy 2016-ban, az államtitkárság által meghirdetett Márton Áron-emlékév rendezvényei során „Márton Áron újra összefogta nyáját, Torontótól Csíkszentdomokosig”. Ezzel pedig sikerült teljesíteni a kitűzött feladatot.

A múzeumavatás előtt a helyi plébániatemplomban ünnepi misén idézték fel a 122 éve született püspök alakját. Prédikációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette: Márton Áron áldozópapként, bíróként és tanítóként is „a tökéletesség fokán állott”, ezért örök eszménykép a népe számára. Hozzátette: ezért kell imádkozni boldoggá majd szentté avatásáért.

A bírói nagyságát azzal példázta, hogy Márton Áron a kommunista börtönből szabadulva úgy számolta fel a kommunista állam által támogatott békepapi mozgalmat, hogy megbocsátott eltévelyedett papjainak, akiknek azonban ezt megelőzően lelki gyakorlatot kellett tartaniuk. Az érsek felolvasta azt a táviratot, amelyet II. János Pál pápa jegyzett, amikor jóváhagyta a püspök hatodik nyugdíjba vonulási kérelmét. Az azóta szentté avatott pápa „az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte Márton Áront.

Az ünnep részeként felolvasták Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét, majd először vetítették le nyilvánosan azt a nemrég előkerült négyperces filmet, amely 1972-ben készült Márton Áron püspökről a málnásfürdői római katolikus kápolna meglátogatásakor.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején a római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt