A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború

Radar

A második világháborút megelőző években Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok is külön-külön, szigorú titoktartás mellett kifejlesztett a modern radartechnika előfutárainak tekinthető eszközöket, hazánkban pedig a hadiüzemmé alakult Egyesült Izzónál dolgozó tudósok Bay Zoltán vezetésével állítottak elő első ízben radareszközöket.

Bár a fejlesztések nagy része eleve a repülők, hajók és más ellenséges járművek távolsági érzékelését szolgálta, előfordultak kivételek is: a Massachusettsi Műszaki Egyetem radioaktivitás-laboratóriumában („Rad Lab”) dolgozó tudósok eredeti célja az volt, hogy az elektromágneses sugárzást az ellenség elpusztítására alkalmas fegyverré fejlesszék.

Első feltételezéseik szerint a megfelelően koncentrált elektromágneses hullámokkal nagyfokú kárt tudtak volna tenni a járműveket kezelő élőerőben, például repülőgépek személyzetében. Az ezt vizsgáló kísérletek nem hozták a várt eredményeket, azonban a célra fókuszált hullámok egy része visszaverődött, és fogható is volt – ezzel az amerikai kutatók számára is fény derült a rendszer érzékelőeszközként való alkalmazhatóságára.

A rendelkezésére álló radartechnikát minden hadviselő fél igyekezett maximálisan kihasználni. A legkifinomultabb rendszert a britek építették fel, a Nagy-Britannia összehangolt védelmét ellátó „Chain Home” (kb. „hazai lánc”) adóvevői segítségével a létszámhátrányban lévő brit légierő mindig tudta, hol érkezik támadás a La Manche túloldaláról, és időben riaszthatta a kevés rendelkezésre álló vadászrepülőt. A rendszernek ezzel óriási szerepe volt az „angliai csata” eldöntésében a szövetségesek javára.

A második világháborút követően a radar a repülésbiztonság egyik alappillérévé vált: a civil és katonai repülésben egyaránt a balesetek elkerülését és a vészhelyzetek időszerű kezelését szolgálja a radareszközök által lehetővé tett pontos nyomon követés.

1. Az első influenzavakcina
2. Alkalmazható penicillin
3. Sugárhajtómű
4. Vérplazma-átömlesztés
5. Elektronikus számítógépek
6. Radar

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése