2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A frontra szökő grófkisasszonytól a cigarettázó vértanúig: hét híres önfeláldozó nő

2021. március 18. 14:24 Múlt-kor

A tudomány oltárán

„A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni” – mondta egy alkalommal Marie Curie, aki egészségét is veszélyeztetve egész életét szeretett tudományának szentelte.

Marie Skłodowska egy elszegényedett lengyel nemesi családnak volt a legfiatalabb gyermeke. A kenyerét kezdetben magántanítóként és nevelőnőként kereső, nővére orvosi tanulmányait anyagilag is támogató, hihetetlenül szorgalmas lány a Sorbonne-on szerzett matematika-, majd fizikatanári oklevelet.

Diplomája megszerzése után hazasietett, hogy megszerzett tudását hazája szolgálatába állítsa. A krakkói egyetem azonban neme miatt megtagadta alkalmazását, így visszatért Párizsba.

A mágnesesség iránti érdeklődése hozta össze későbbi férjével, Pierre Curie-vel. Közös munkájuk során felfedezték a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elemet, valamint a rádiumot is.

Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna bányameddőből állítottak elő 0,1 gramm rádium-kloridot, ebből kénsavval vonták ki a fémet. Az embert próbáló munka során egészségügyi állapotuk is jelentősen leromlott. A tudós házaspár – habár fényesen meggazdagodhatott volna – az eljárást szabadalom nélkül tette közkinccsé.

A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban fizikai Nobel-díjat kaptak, amelyet főként lakásfelújításra használtak fel, a többi részt pedig rászoruló diákoknak, illetve rokonságuknak adták.

Az 1911-ben másodszor is Nobel-díjban részesülő asszony az első világháború idején megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, megtanult vezetni, és az általa felszerelt röntgenkocsikkal járta a hadikórházakat.

Abban az időben még senki nem gondolta, milyen veszélyes védőruha nélkül sugárzó elemekkel dolgozni, Marie-nak is ez lett a veszte. Az 1934-ben leukémiában elhunyt tudós asszony jegyzetei, bútorai és egyéb tárgyai még ma is radioaktív sugarakat bocsátanak ki.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár