Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története

1:44 millióhoz

Egy szóval álmodni: lottóötös.

Már az ókorban, Kínában és a Római Birodalomban is hódoltak a lottó ősi formáinak. Rómában ekkor még gyakran földterületekért és rabszolgákért folyt a versengés, majd Heliogabalus császár játékán már kevésbé „szerencsés” nyeremények is gazdákra leltek. A sorsjegyeket katapulttal juttatták a közönséghez, a díjak között állattetemek, darazsak és halálbüntetés egyaránt szerepeltek.

A középkorban már ártatlanná szelídültek a lottóhoz hasonló szerencsejátékok. A 15. század során Burgundiában és Flandriában még szegények megsegítésére és védelmi kiadásokra fordították a befolyt összeget, az első pénznyeremény feltehetően 1476-ban lelt gazdára.

Hamiskártyások (Caravaggio festménye 1594-ből)

A ma ismert lottó közvetlen elődje mégsem nyereményekről, hanem fajsúlyos politikai kérdésekről döntött. A genovai kormányzó nagytanácsában évente öt fő cserélődött. A távozók helyére 90 (eleinte 120) jelölt közül sorsolták ki azt az öt személyt, akik elődeik helyére léphettek. A polgároknak több sem kellett, szívesen fogadtak a „cilinderből” előkerült jelöltek neveire. A játékszenvedély idővel fontosabbá vált, mint a politika döntés. A pénzmozgásokat látva Benedetto Gentile szenátor 1620-ban intézményesítette a fogadásokat, így a megvásárolt sorsjegyekből a Genovai Köztársaságnak már bevétele is származott. A név önmagáért beszél, a holland lot tőből eredő, olasz lotto szó annyit tesz: sors. 

A genovai rendszerű játék idővel nemcsak az európai kontinensen, hanem azon túl is elterjedt: az amerikai kongresszus a függetlenségi háború támogatására engedélyezte a szerencsejátékot 1776-ban. A Habsburg Birodalom területén Mária Terézia honosította meg a szórakozás ezen formáját, az osztrák és cseh tartományokban 1751-ben, a magyar területeken 1762-ben engedélyezte bevezetését császári pátensében.

Sorsdöntő pillanatok – lottósorsolás 1969-ben (Kép forrása: Fortepan/ Chuckyeager tumblr)

Az első 5/90-es rendszerű sorsolást hazai földön – akkor a játékot még lutrinak nevezték – Budán tartották 1770. szeptember 2-án a Felső piac téren (ma Batthyány tér). Bár a játék állami monopólium volt, közel két évtizeden át a rendezés jogát bérbe adták, a koncessziós rendszert csak II. József szüntette meg 1787-ben, miután világosság vált, hogy a lottó busásan megtérülő üzlet.

Miközben Európában töretlen népszerűségnek örvendett, az 1848–49-es szabadságharc eltiprása után Magyarországon a játék a megalkuvás jelképének számított, a Bach-korszak passzív ellenállása a szerencsejáték ezen formájára is kiterjedt. A kiegyezés után a rendezés a szerencsejátékosokat is nyugalommal töltötte el, 1868-ban megalapították a Magyar Királyi Lottóigazgatóságot, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárat.

1895-ben a lottónak riválisa akadt az osztálysorsjáték formájában – amelynek bevétele a millenniumi kiállítás fényét emelte –, de a lottót az ellenlábas sem tudta örökre kitörölni rajongóinak emlékezetéből. A Rákosi-diktatúra éveiben az osztályharc szellemében bármilyen szerencsejáték imperialista csökevénynek számított, így csak az 1956-os forradalom után indulhatott újra útjára a lottó.

Az 1957-es pénzügyminiszteri rendelet az Országos Takarékpénztárat bízta meg a játék szervezésével, az ötös lottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. Az első telitalálatra mindössze hat hetet kellett várni: Ring Sándorné saját és gyermekei életkorát megjátszva vihette haza az akkoriban mesésnek számító 855 ezer forintot. A kéretlen rivaldafény tanulságait levonva, az ötöslottó későbbi nyerteseit már a névtelenség jótékony homálya fedte. A szerencsejáték-történelem természetesen nem ért véget az ötöslottóval, 1988-ban kísérleti jelleggel megjelent a hatos lottó, majd 1993-ban a játékosokat hétköznap is lázban tartó skandináv lottó.

Jelenleg a rekordot a Holland Nemzeti Lottó tartja, amelynek első sorsolását 1726-ban tartották Hágában, míg a második legidősebb játék a hírhedt spanyol El Gordo, amely óriási nyereményével 1812 óta a karácsonyt megelőző időszak kultikus eseménye az Ibériai-félszigeten. A lottó népszerűsége ma is töretlen: a szerencse megszállottjai nem tesznek le az áhított öt szám megtippeléséről, noha a telitalálat esélye mindössze 1:44 millióhoz.

Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

1. Nem újkori szenvedély
2. A szerencse és a teljesítmény frigye: a sportfogadás
3. 1:44 millióhoz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése