A fattyak háborújáról mesél a szkíta arany

2015. május 28. 16:07

Ópium és marihuána nyomokat tartalmazó aranyleleteket találtak a kutatók egy szkíta halomsírban, ami megerősíti Hérodotosz egykori beszámolóit. Az aranyedényeken található ábrázolások szarvast széttépő griffet, valamint az ún. fattyak háborúját jelenítik meg, amely során a 28 éven át háborúzó szkíták lemészárolták mostohagyermekeiket.

Korábban

Közel ezer éven át uralták Eurázsia füves pusztáit, az ókori görögök és perzsák is rettegtek tőlük, azonban egy település sem maradt utánuk, amely mesélhetne róluk az utókornak, csupán a mongol pusztáktól a Fekete-tengerig fellelhető halomsírok, az ún. kurgánok árulnak el időnként titkokat az egykorvolt nomád népről, a szkítákról.

A Kaukázusban egy új kurgánra bukkantak, amely érdekes felfedezést tartogatott a kutatóknak. A halomsírban arany leleteket találtak, amelyek a szkíták sötét világáról meséltek, s alátámasztották a görög történetíró, Hérodotosz írásait, amelyek a nomádok kábítószer-használatairól szóltak.

„Egy ilyen felfedezés évszázadonként egyszer adódik” - mondta Anton Gass, a berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) régésze. A halomsírt még 2013-ban - egy kábelfektetést megelőző régészeti feltárás keretében - fedezték fel orosz kutatók Andrej Belinszki vezetésével, azonban a sírrablók miatt mindezidáig titokban tartották.

Belinszki eleinte pesszimista volt a kurgán belsejével kapcsolatban, elmondása szerint mérget vett volna rá, hogy az elmúlt évszázadokban a sírrablók legalább egyszer már meglátogatták. Szerencsére tévedett: egy vékony agyagréteg alatt egy négyszögletes alakú, széles és lapos kövekkel bélelt kamrára bukkantak, amelyben 2400 éves aranykincsek lapultak. Felfedeztek két darab sisakformájú aranyedényt, három aranyból készült ivópoharat, súlyos aranygyűrűket, két nyakgyűrűt és egy arany karkötőt. A leletek súlya összesen 3,2 kilogramm volt.

Miután megvizsgálták az aranyedényeket, kiderült, hogy a bennük talált fekete ragadós anyag marihuána és ópiumszármazék. A felfedezés alátámasztotta Hérodotosz állítását, miszerint a szkíták bizonyos növények elégetéséből nyernek füstöt, ami „nem ugyanaz, mint a görög gőzfürdő (...) a belélegzése után kiáltoztak”. A kutatók szerint az edényeket sör, illetve erős ópiumfőzet ivására használták, míg a kannabiszt a közelben égethették el. „Ahhoz nem fér kétség, hogy a két kábító hatású növényt egyidejűleg alkalmazták” - mondta Gass.

Miután letisztogatták az edényeket, tisztán látszódott a rajtuk lévő ábrázolás. Az egyiken egy szakállas férfi látható, aki lemészárolja a fiatal harcosokat. A másikon mitológiai lények fedezhetőek fel: egy griffmadár egy lovat és egy szarvasbikát tép szét egy kietlen tájon, amely Belinszki szerint a szkíta alvilágot jeleníti meg.

„A harcosok cipőjüktől kezdve a hajukig nagyon élethűek. Soha nem láttam még a szkítáknál ilyen részletes ábrázolást a fegyverekről és a ruhákról” - magyarázta Belinszki. Gass szerint a mészárlást bemutató jelenet a Hérodotsz által is megemlített fattyak háborújáról szól, amely során 28 éven át harcban álltak a szomszédos Perzsiával. Amikor végre hazatértek, idegeneket találtak a sátraikban, ezek az idegenek pedig a mostohagyermekeik voltak, ugyanis az egyedül hagyott feleségeik magányukat a rabszolgákkal igyekeztek feledtetni. A dühös harcosok lemészárolták feleségeik fattyait.

Belinszki szerint ugyanakkor az ábrázolás metaforikus, s talán egy szkíta uralkodó halálát követő hatalmi harcra utalhat. „Amikor a király meghalt, káosz keletkezett, majd az alvilág lényei is újjászülettek” - magyarázta elméletét.