A dühös magyar oroszlánoktól a tébolyult lányig – hét híres önfeláldozó nő
2020. június 30. 09:54 Kulcsár Ádám
„Az önfeláldozás a női jellem alapvető vonása. S ez is másfajta, mint a férfié, aki úgy áldozza fel magát, hogy tudva tudja, áldozata summája annak a kudarcnak, melyet maga folytat áldozata erkölcsi értelmével. A nő föláldozza magát, mivel ez örömet szerez neki” – írta egyszer Jiří Wolker cseh költő. Sorai vajon mennyire helytállóak? Az önfeláldozás csak az élet elvesztésével válik teljessé? Vagy az is hasonlóan méltó áldozat, amikor valaki teljes földi létét szenteli egy nemes célnak? Bár számtalan asszonyt emelhettünk volna ki, összeállításunkban az önfeláldozás hét különleges női példáját mutatjuk be.
Korábban
A dühös oroszlánok
„Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott” – jegyezte fel Hieronymus Ortelius német krónikaíró az 1552-es egri várvédő asszonyokról, akikről számos nemzet történetírói emlékeztek meg csodálattal.
Ascanio Centorio degli Hortensi itáliai történetíró például spártai amazonoknak nevezte őket.
I. Szulejmán oszmán szultán 1552 nyarán hatalmas hadjáratot indított a szétszakított Magyar Királyság ellen. Seregei számos erősséget elfoglaltak, mire az utolsó állomás, Eger alá érkeztek.
A „rozzant akolnak” nevezett vár bevétele megnyitotta volna az utat a gazdag felvidéki városok felé. A 70 ezer fős török sereggel szemben Dobó István várkapitány mindössze 1800 várvédőt tudott felsorakoztatni, ám ennek is csupán a fele volt képzett katona.
12 napi ágyúzás után, szeptember 29-én indított általános rohamot a török. Ostromlétrák tucatjai csapódtak a várfalakhoz, és százával másztak fel az ostromlók.
Egerben több nő is férje és családja mellett maradt, ők igyekeztek a várvédők keze alá dolgozni: üstökben vizet és szurkot forraltak, és a röpködő nyílvesszők és puskagolyók zápora közepette vitték fel a falakra, hogy a felfelé kapaszkodó oszmánok nyakába zúdítsák.
Olykor kődarabokat hajítottak a török áradat közé. Az újabb és újabb rohamok azonban olyan hatalmasak voltak, hogy sok esetben maguk a nők is kardot ragadva keltek harcra a támadókkal.
Nagyban köszönhető az ő bátorságuknak is, hogy október közepén a világ egyik legerősebb birodalma szégyenszemre feladni kényszerült az ostromot. Eger megvédése csodaszámba ment.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
