Amikor havi 200 fixszel az ember könnyen viccelt: jövedelmek a két világháború között
2021. július 6. 13:01 Múlt-kor
Boldog békeidők, első világháború, Tanácsköztársaság, Horthy-korszak (és gazdasági világválság 1929-ben), majd zárásként a második világháború. A 20. század első felében a társadalom óriási átalakuláson ment keresztül, ráadásul az alkalmazkodást a politikai viharok még tovább nehezítették. Az olló tágra nyílt, a jövedelmek között óriási különbségek alakultak ki: míg egy gyártulajdonos nagypolgár a francia tengerparton tölthette nyaralását, addig egy mezőgazdasági napszámoscsaládban a gyerekek még a vajat sem ismerték, szinte kizárólag kenyéren és vízen éltek.
Korábban
Földindulás: társadalmi átalakulás a dualizmus utolsó évtizedeiben
A Magyar Királyság területe 1910-ben még 325 ezer négyzetkilométerre terjedt ki, a Kárpát-medencében több mint 20 millió ember élt, akik még a „boldog békeidők” gazdasági prosperitását élvezhették. Az iparosodás kisebb-nagyobb mértékben a teljes lakosságot érintette, ennek köszönhetően a világháború előestéjére a foglalkozási szerkezet már jelentősen átalakult.
Új társadalmi osztályok jelentek meg: kialakult a modern városi polgárság és az ipari munkásság, valamint bővült az értelmiségiek csoportja. Megkezdődött a jobbágyparasztság felbomlása, de az új társadalmi rétegek által képviselt értékrendek mellett továbbélt a történelmi-rendi társadalomszerkezet is.
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
Ez a kettős társadalmi struktúra – amelynek megfogalmazója Erdei Ferenc volt – nem csak vagyoni eloszlás, hanem a modernizmus-tradicionalizmus töréspontjai mentén kettéosztotta a társadalmat. Egyszerre állt a hierarchia piramisának csúcsán a nagybirtokosság és a teljesen eltérő életvitelt folytató gyártulajdonos nagypolgárság.
A 20. század elején korábban soha nem látott társadalmi mobilitás volt megfigyelhető. A bankárok és a gyártulajdonosok vagyona elérte, sőt esetenként meghaladta a nagybirtokosokét, míg a középosztály átalakulásában a középbirtokosokból lett hivatalnokok (az állami alkalmazás sok privilégiumot biztosított számukra a szabadságtól kezdve a nyugdíjon át egészen a csökkentett számú munkaórákig) és az egyre nagyobb számban megjelenő értelmiségiek játszottak jelentős szerepet.
Természetesen továbbra is a kisbirtokos parasztság jelentette a társadalom vázát, de mellettük a kisiparosok és kiskereskedők alkotta kispolgárság száma is növekedésnek indult. A társadalom alsóbb rétegeinek vázát a proletariátus alkotta, de itt is nagy különbség volt egy nyomdász és egy textilipari munkás bére között: előbbi akár többszörösét is kereshette egy textilipari munkásnőnek.
A cselédség és a betanított munkások még nehéz körülményeik ellenére is a mezőgazdasági napszámosok bérének dupláját kereshették, viszont ezek a feltételek – és a társadalmi megbecsültség – nagyban függtek az urbanizáció mértékétől vagy attól, hogy egy adott család melyik nemzetiséghez tartozott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
